Korlátozhatják az áramimportot

A három évvel ezelőtti árampiaci liberalizáció következtében rendkívül megnőtt az áramimport, miután csekély a szabad, versenyképes hazai erőművi kapacitás. A legnagyobb ipari zsinórfogyasztók, vagyis akik gyakorlatilag folyamatosan nagy menynyiségű energiát vételeznek, kiléptek a közüzemből, és a szabadpiacon szerzik be az áramot. A nagy alaperőművek viszont, mint a paksi atomerőmű vagy a mátrai, a dunamenti erőmű megmaradtak a közüzemben. Így bizonyos időszakokban kapacitásfelesleg áll elő, s emiatt hosszú ideje rendszeresen viszsza kell terhelni a paksi atomerőmű blokkjait. Ez nem használ a nukleáris létesítmény műszaki állapotának. Ráadásul az elmúlt években gombamód szaporodtak az 50 megawattnál kisebb, kombinált ciklusú erőművek. Ezek nem engedélykötelesek, tehát előzetesen nem lehet számításba venni őket, viszont az általuk termelt áramot a helyi szolgáltatók kötelesek megvásárolni, vagyis a rendszerben többletkapacitást jelentenek.

A megoldás egy szivattyús-tározós erőmű megépítése volna, amely a fogyasztási völgyekben fogyasztóként jelenne meg a rendszerben, lekötve ezzel a szabad kapacitásokat, a csúcsidőszakban pedig gyorsan mozgósítható tartalékkapacitást biztosítana a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. számára. Tombor Antal, a társaság elnök-vezérigazgatója azt mondja, a tározós erőműnek nincs alternatívája. Olyan szabályozási problémákkal küzdenek, hogy előbb-utóbb Magyarország komoly nemzetközi figyelmeztetést fog kapni, mert nem tudja teljesíteni rendszerüzemeltetésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit.

A szivattyús-tározós erőmű létesítésére alkalmas helyszínek száma Magyarországon korlátozott. Szakmai körökben a Dunakanyarban, Visegrád közelében lévő Prédikálószéket tartják ideálisnak. Ezekben az erőművekben fogyasztási völgyekben szivatytyúkkal felnyomják a vizet a felső tározóba, majd a csúcsidőszakban leejtik, és a vízturbinákon visszanyerik az energiát. A prédikálószéki beruházás iránt egyelőre nincs befektetői érdeklődés. Viszont a pécsi Pannon-power Rt. korábban fontolgatta, hogy az egyik külszíni fejtésénél kialakít egy 100-300 megawattos tározós erőművet - erősítette meg információnkat Somosi László, a társaság elnök-vezérigazgatója. A beruházás az előzetes becslések szerint 40-60 milliárd forintba kerülne. Hosszú távú szerződés nélkül ekkora invesztíciót egyetlen befektető sem vállal - tette hozzá. A Magyar Energiahivatal azonban nem járult hozzá, hogy Mavir Rt. ilyen szerződést kössön bármely befektetővel is - közölte Tombor Antal. Úgy tudjuk, egy másik befektető a volt recski ércbánya területén tervezett hasonló beruházást, de a megvalósítás irreálisan nagy költséget jelentett volna.

Ráadásul egy ilyen erőmű kivitelezése legalább 5-6 évet vesz igénybe, vagyis már réges-régen elkéstünk a létesítéssel - értékelte a helyzetet Tombor Antal. Rendszerirányítási problémák miatt - ha a paksi 1-es blokk folyamatban lévő karbantartása befejeződik, és ismét négyblokkos üzemben termel majd a nukleáris erőmű - elképzelhető, hogy szükség lesz az áramimport korlátozására is.