Erőműépítés: kedv van, de az kevés
A bő egy hónappal ezelőtti hazai villamosenergia-ellátási üzemzavar ismét felhívta a figyelmet arra, hogy energiarendszerünknek nincs elegendő tartalékkapacitása. Ráadásul a nyári és a téli csúcsidény a folyamatosan terjedő légkondicionáló-használat miatt kiszélesedik, emiatt rövidebb idő marad a tavaszi-őszi erőmű-karbantartásra. A Mavir előrejelzése szerint középtávon legalább 10 500 megawatt bruttó kapacitásra lenne szükség. A meglévő 8800 megawattból és a 700 megawatt importból viszont legalább 2000 megawatt elavult kapacitás megszűnik. Pótlásukra évi 350-400 megawattnyi áramtermelő egységet kellene létesíteni.
Az erőműépítés kétféle módon is ösztönözhető, bár az állami beavatkozás idején valószínűleg túlléptük. Viszont életbe léptethető olyan piaci rendszer, amely ösztönzi a privát befektetőket – válaszolt lapunknak Boross Norbert, az Elmű és az Émász szabályozásmenedzsment-igazgatója. Szerinte van elég tőke, van erőmű-építési szándék is, a döntő kérdés az, hogy az új villamosenergia-törvény tervezetének parlamenti tárgyalása milyen keretfeltételeket ad ehhez. A hoszszú távú áramvásárlási szerződések (htm) terén viszont félreértés van, mert ezen csak az erőművek és az MVM közötti megállapodást értjük, holott ilyenek piaci alapon is születhetnek. Szükség is van rájuk, s léteznek is szerte a világban. A kérdés az, hogy egy htm-ben rögzített ár piaci vagy nem piaci alapú.
A hazai villamosenergia-rendszerben a szabályozás általában problémás, mert az alaperőmű, főleg a paksi atomerőmű, továbbá a sok kis és közepes kapcsolt erőmű mellett hiányoznak a szabályozható egységek. Ilyen a szivattyús tározós erőmű, és ezért kell korlátozni például a szélerőművek építését – mondta érdeklődésünkre Bakács István, az E.On Hungária igazgatósági tagja. Egy új építésű tározós erőmű megtérülése azonban 20 éves távlatban is kérdéses, ráadásul emelné is az áram árát. Mindezek miatt sokkal fontosabb egy regionális piac kialakítása, közös rendszerirányítóval és kiegyenlítési zónával, tőzsdei árral. Ez összekapcsolná az egyes országok eltérő adottságait. Van, ahol elfogadott az atomenergia, van, ahol elegendő a vízenergia, van tározós erőmű, és van bővíthető kapacitás is. Ezek együtt, egy rendszerben előnyösen kihasználhatók lennének. Az E.On érdekelt új beruházásokban is, Gönyűn 400 megawattos gázüzemű, kombinált ciklusú erőművet épít, teljesen piaci alapon, hoszszú távú áramvásárlási szerződés nélkül. Ilyenfajta szerződés Európában szinte sehol nincs, de piaci viszonyok között is megéri erőművet építeni.
Valaska József, a mátrai erőmű igazgatóságának elnöke szerint a magyar rendszer alapvetően jó. Mind az MVM, mind a Mavir tudatos gazdálkodást folytat, hogy a lehető legalacsonyabb költségen lássa el az országot energiával. A múlt havihoz hasonló üzemzavar számos ok egyidejű bekövetkezésére vezethető vissza, ám a szabályozási gondokat alapvetően egy szivattyús tározós erőmű oldhatja meg. Enélkül nem bővíthető a szélenergia felhasználása sem, és ez számos egyéb kérdést is felvet. Valaska József szerint lesz erre befektetési hajlandóság, de előbb ki kell alakulni a valós árakat tükröző piacnak. Nem a htm-ek sorsa a fontos, hanem a működési feltételeket biztosító törvényi szabályozás. A mátrai erőmű is építene egy jól szabályozható, 400 megawattos, lignittüzelésű blokkot, de amíg nincs döntés a szén-dioxid-kvóta alakulásáról, addig értelemszerűen ez a beruházás is bizonytalan. Emellett Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke arra is felhívta a figyelmünket, hogy Magyarországhoz hasonlóan az EU-ban sincs túlkínálat. Kevés a tartalékkapacitás, ezért alapvetően szükséges lenne új erőművek építésére.
Sorban állnak az érdeklődők
A hálózati biztonság jó, az erőművi biztonság is hasonlóan elfogadható, mert Magyarország része egy 350 ezer megawattos európai közös rendszernek.Ám a leggyengébb láncszem az elosztó hálózat – jelezte Horváth J. Ferenc, a Magyar Energiahivatal (MEH) elnöke. A fogyasztói kimaradások döntő hányada az elosztó hálózat hibájából következik be.
A hazai, 15 százalékos importhányad nem jelent kockázatot, ez elfogadott az európai ellátási szinten.
Az új erőművekre alapvetően a régi és leállítandó kapacitások pótlásához van szükség.
A MEH tavaly és az idén mintegy ezer megawatt kiserőművi (50 megawatt alatti) kapacitásra adott ki létesítési engedélyt, továbbá több mint 3 ezer megawattnyi nagyerőműre.
Ám a leggyengébb láncszem az elosztó hálózat – jelezte Horváth J. Ferenc, a Magyar Energiahivatal (MEH) elnöke. A fogyasztói kimaradások döntő hányada az elosztó hálózat hibájából következik be.
A hazai, 15 százalékos importhányad nem jelent kockázatot, ez elfogadott az európai ellátási szinten.
Az új erőművekre alapvetően a régi és leállítandó kapacitások pótlásához van szükség.
A MEH tavaly és az idén mintegy ezer megawatt kiserőművi (50 megawatt alatti) kapacitásra adott ki létesítési engedélyt, továbbá több mint 3 ezer megawattnyi nagyerőműre. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.