Máshogy értékel a MÁV! Egy vagon egy forintért - helyes eljárás

Bár valóban kérdéses volt például, hogy a MÁV Cargót a privatizációs törvény, vagy az állami anyacég tulajdonaként szabályos-e eladni, de éppen ezért a MÁV-nál az a döntés született, hogy vállalati értékesítésként ugyan, de a privatizációs törvény legszigorúbb előírása szerint kerül sor az áruszállító társaság eladására.

Így is történt, s ezen folyamat során született meg az ismert, 102,5 milliárd forintos vételár is. A vezérigazgató cáfolta, hogy hibásan, vagyonértékelés nélkül adták volna el a MÁV Cargo eszközeit.

A gazdasági törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy a cégbe bevitt eszközöknél a könyv szerinti értéket vegyék figyelembe.

A MÁV ezt a lehetőséget választotta, de auditort és könyvvizsgálót is felkért. Az ÁSZ itt egyébként azt kifogásolta, hogy a nulla értéken nyilvántartott, öreg vagonokat 1 forint plusz áfa értéken került jelentek meg a vagyonértékelésben, de jelen helyzetben ez volt a MÁV szerint a helyes eljárás.

A MÁV cél ja a kiszervezéssel nem az állami vagyon eladása volt, hanem az, hogy eleget tegyen azoknak az uniós irányelveknek, amelyek szerint szét kell választani a vasúttársaságok infrastruktúra és közszolgáltatási tevékenységét, jelentette ki Heinczinger István. A Cargo eladásával kapcsolatban egyébként nem folyik semmiféle rendőrségi vizsgálat, szemben az ezt állító sajtóhírekkel.

Az igaz, hogy az fb által feltárt belső hibák után nem marasztaltak el senkit a MÁV-nál, ennek azonban az az oka, hogy a kereseteket a bíróság elutasította, vagy a vádlottakat felmentette. Ami az állami pénzek hatékony felhasználását illeti: mutatókra vetítve, tehát fajlagosan az ÁSZ összehasonlításában szereplő GYSEV közel kétszer annyi állami támogatást kapott tavaly, mint a MÁV, az ott felmutatott forgalomnövekedés mögött pedig az áll, hogy átvett két vonalat a MÁV-tól.

Az Állami Számvevőszék jelentése a MÁV-ról