Nagyon megjött a kkv-k kedve

A közterhekkel, gazdaságpolitikával és a hitelkamatokkal kapcsolatban továbbra is erősen negatívak a várakozások. A közterhek megítélésében így is jelentős javulás figyelhető meg, s egyre jobban bíznak a vállalkozások az Európai Unió pályázataiban is.

A K&H kkv bizalmi index jelentős mértékben javult 2008 második negyedévében, s -24 ponton zárt, ami a legjobb érték 2006 első negyedéve óta. Leginkább a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban működő vállalkozások vezetőinek megítélése javult, illetve csökkentek a különbségek a különböző méretű vállalkozások bizalmi indexe között. A közterhek és az EU-s támogatások megítélésében tapasztalható jelentős javulás, illetve az előző negyedévinél többen tervezik belföldi bankhitel felvételét.

A részindexek közül leginkább a közterhek terén figyelhető meg javulás. A vállalatvezetők többsége (47 százalék) még mindig további növekedést vár, de ennek mértékét kevésbé drasztikusan ítélik meg, mint az előző negyedévben. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy mind több vállalatvezető hisz abban, hogy az elkövetkező egy év a közterhek csökkenésének éve lesz. A tavaly decemberi -75 pontos érték mostanra -27 pontra javult. Mindeközben a megkérdezett vállalatvezetők mindössze 30 százaléka gondolja azt, hogy több, mint 5 százalékkal nőnek a közterhek az elkövetkező egy évben – ez a részindex sem volt ilyen alacsony 2006 első negyedéve óta. Ezzel párhuzamosan (bár jóval kisebb mértékben) javult a kormányzati gazdaságpolitika megítélése is.

Szintén jelentős hatása van a főindexre annak, hogy egyre többen tartják lehetségesnek az európai uniós támogatásokhoz való hozzájutást . A finanszírozási források közül továbbra is a belföldi banki hitel a legnépszerűbb a kkv-k körében (48 százalék - ez 6 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest). Vissza nem térítendő támogatásokat 7 százalékkal kevesebben (17 százalék) vennének igénybe, mint az előző időszakban. A mezőgazdasági szektor vállalatai továbbra is rendkívül nagy arányban számítanak pályázati lehetőségekre, 86 százalékuk tartja reálisnak, hogy európai uniós támogatáshoz juthat hozzá.

A kérdésre, hogy egy éven belül hogyan alakítja majd árait, többen válaszolták azt, hogy terveznek áremelést, mint az elmúlt negyedévben . Továbbra is az inflációt követő áremelést tervezők alkotják a legnagyobb csoportot (46 százalék), az infláció alatti emelés és a szinten tartás közül mintegy két és félszer annyian inkább az utóbbit választják (25 százalék). A legnagyobb áremelési szándék a szolgáltatás szektorban tapasztalható (68 százalék).