Irán négymilliárd dolláros beruházással gázvezetéket építene az Európai Unióba, a cső versenytársa lenne az uniós támogatású Nabuccónak és az orosz-olasz Déli Áramlatnak is, idézi a Bloomberg Akbar Torkan iráni olajminiszter-helyettest. A perzsa állam már tárgyal egy „neves” európai társasággal a Fárszi Gázvezeték (Pars Pipeline) beruházásról. Akbar Torkan hangsúlyozta: Iránnak minden olyan ország eléggé fontos ahhoz, hogy együttműködjön vele, amely tőle venne gázt, és nem szeretné, ha más országok manipulálnák.
A hírügynökség emlékeztet, hogy a nemzetközi szankciók megakadályozzák, hogy Irán új technológiához és pénzhez jusson földgáza cseppfolyósításához, valamint LNG tartályhajókon keresztüli exportjához. Ugyanakkor, bár Oroszország után ez az ország rendelkezik a világon a második legnagyobb gázkészletetekkel, Törökországon túlra nem adja el az energiahordozót.
„A Fárszi vezeték Irán válasza az uniós támogatású Nabucco és a Gazprom ellenőrzésű Déli Áramlat gázvezetéki tervekre”, mondta a miniszter-helyettes. E projektek versenyben állnak, melyikük szállít előbb gázt a kaszpi térségből nyugatra. Akbar Torkan nem mondott határidőt, mikorra fektetnék le a Fárszi Vezetéket, de kifejtette: kapacitása évi 37 milliárd köbméter lenne, azaz 20 százalékkal nagyobb, mint akár a Nabucco vagy a Déli Áramlat. Szerinte Iránt az sem fogja megakadályozni a projektben, hogy nukleáris programja miatt amerikai embargó sújtja. „Azt senki sem mondta, hogy Irán vevői ne indíthatnának beruházásokat országaikon kívül. Mi elvisszük a gázt az (iráni – a szerk.) határig, onnan pedig a vevők építik a csövet”, magyarázta. Nem mondta meg, melyik európai társaság a partnere, de cáfolta, hogy az az osztrák OMV lenne, amely a Nabucco konzorcium vezetője. Leszögezte, hogy Iránnak nincs szerződése és semmiféle elkötelezettsége sem a Nabuccóval, az iráni vezetéknek teljesen új nyomvonala lesz a vevők felé. A cső Iránból Törökországon át Görögországba, majd Olaszországba érkezne, onnan Svájcba, Ausztriába és Németországba jutna. Minden, a nyomvonalban érintett ország vásárolhat a gázból, ám a cső Kelet-Európát teljesen kikerüli.
A csövet a világ legnagyobb összefüggő gázmezője, a Dél-Fárszi táplálná. A területen az európai cégek közül a Royal Dutch Shell Plc, a Total SA és a Repsol YPF tevékenykedett, de visszafogták LNG projektjeiket az iráni befektetésekkel járó, erősödő politikai kockázat miatt. A mező gázának elszállítása Torkan szerint vezetéken egyébként is hatékonyabb, mint cseppfolyós formában. Iránnak nincs összefüggő gázhálózata, emiatt északi részei ellátására türkmén importra kényszerül. E terület, beleértve a fővárost is, gázhiányban szenvedett az elmúlt, szokatlanul hideg télen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.