"Tizenöt éve politikai ötletelés folyik távhő ügyben" Célpont a MOL

A 2009. január elsejétől életbe lépő, Robin Hoodként emlegetett különadó célja, hogy az olajvállalatok extra profitjának egy részét társadalmi célokra használja fel. Mint arról Szanyi Tibor, az MSZP frakció képviselője tájékoztatta lapunkat, a Robin Hood-adó 500 milliárdnyi extraprofitot érintene. A politikus becslése szerint ebből 400 milliárdot csak a Mol tesz ki, amely véleménye szerint elsődlegesen okolható a magas távhőárak miatt. Ha ugyanis olcsóbb lenne az olaj, olcsóbb lehetne a távfűtéshez használt gáz is.

Ha erre nincs lehetőség, osztozzanak a társadalommal a magas profiton – jelentette ki Szanyi, aki szerint van esély a pártok közötti megegyezésre az üggyel kapcsolatban. A bejelentett támogatások része, hogy minden távfűtéses lakásra minimum 1 150 forint támogatás jut. Ez a képviselő szerint gesztus, jelzi a polgároknak: az állam érzi felelősségét és kezeli a problémát. A támogatásokkal az állam két százalékponttal csökkenti az árakat, a hangsúlyt azonban a fejlesztésekre kellene fordítani.

A probléma már a távhő előállításánál fellép. Magyarországon – Európa más országaival ellentétben – a távhőt gázüzemű erőművekben állítják elő. A gáz ára magas, ráadásul az erőművek gáz segítségével villamosáramot termelnek, amit a Főtáv a hosszút távra kötött szerződések értelmében garantáltan, akár kiemelt áron is megvásárol tőlük. A Budapesti Erőmű például 2,5-3-szoros áron adja át a hőt, ami ráadásul főtevékenységének mellékterméke csupán.

Az így keletkező profitot viszont nem adják tovább, pedig – fogalmazott Szanyi – aki ma felkapcsolja a villanyt, az a távfűtést is támogatja. A rendszer ma zavaros és senki nem vállalja fel, hogy hasznot húz belőle. A politikus kérdésre válaszolva elmondta: valóban meg kellene változtatni a távfűtés teljes rendszerét, hogy igazságosabb és átláthatóbb legyen, de nem tartja igazságtalannak, hogy a Robin Hood most nem rájuk, hanem a "Molra csap le", hiszen mégis az olajár a bajok kiindulópontja.

"Tizenöt éve politikai ötletelés folyik távhő ügyben" - véli a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A távhőszolgáltatók problémáit összekeverik a panellakások ügyével, holott csak véletlen, hogy éppen a távfűtő szolgáltatók ügyfélkörébe tartoznak a panelházak – fejtette ki László György. László szerint az EU környezetvédelmi irányelveinek ismeretében nyilvánvaló, hogy nem lehet lemondani a környezetbarát távfűtésről. A neuralgikus pont a Matászsz szerint is a gáz, de más értelemben. A Szövetség szerint nem tudnak versenyezni az egyéni távfűtéssel, ha ugyanazon az áron kapják a gázt.

A távhőszolgáltatóknak számtalan plusz költségük van, ami az egyéni gázfűtésnél nem merül fel. László György elmondta: az orruk alá dörgölik, hogy mennyi támogatást kapnak, holott ezekek az összegeknek egy része (zavaros körülmények között) nem náluk csapódik le. A távhő esetében a költségeket a számtalan fogyasztó között osztják el, ez azt jelenti, hogy a rendszerből történő tömeges kilépés a távhőszolgáltatás összeomlását eredményezheti.

Tíz százalékos egyszeri kompenczációt ad a Főtáv

A Főtávhoz a Fővárosi Önkormányzattól érkezett felkérés arra, hogy a korai hideg miatt megnövekedő fűtés költségeket lehetőség szerint kompenzálják – mondta el Balog Róbert, a Főtáv szóvivője. A cég a 2007-ben megkezdett hatékonyságnövelés eredményeképpen egyszeri, tíz százalékos kedvezményt ad minden fogyasztójának. Ez lakásonként mintegy ezerötszáz forintos csökkenést jelent, az összeg elosztásáról, az esetleges szociális célú differenciálásról az önkormányzat dönt majd.

A fővárosban ez a veszély hivatalosan nem fenyeget, mivel – mint arról korábban beszámoltunk – a távhőtörvény és a fővárosi önkormányzati rendelet, mint végrehajtási utasítás csak akkor teszi lehetővé a távhőtől történő leválást, ha az nem jár helyi emisszióval. A BME Épületgépészeti Tanszékének docense szerint Budapesten az újonnan épülő társasházak egyre inkább az egyéni fűtést választják. A helyben üzemeltett gázkazánokkal gyakran elektromos áramot is termelnek, ezzel tovább növelik a károsanyag kibocsátást.

Ki mondja meg, hogy mi az extra profit? Teszi fel a kérdést Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója, aki szerint a kérdés már csak azért is indokolt, mert a közelmúltig hatósági ár volt érvényben az energiaszektorban. Ha tehát a Molhoz hasonló nagyvállalatok magas profithoz jutottak, az részben az államnak is köszönhető volt.

A szakértő szerint a Robin Hood adó népszerű, mivel ismét a nagyvállalatokat lehet hibáztatnia, a távfűtés ára pedig kevésbé emelkedik. Hegedűs elmondta: közgazdasági szempontból károsak a Robin Hood-típusú adók, mert torzítják a piaci helyzetet, például azzal, hogy aránytalanul felértékelik a távfűtéses lakásokat. A rászorultsági elv figyelembe vétele nélküli, alanyi jogon adott lakossági kompenzációkkal csak tünetileg kezelhetőek a problémák. A fogyasztók megnyugszanak a mérsékelt áremelkedés miatt, a távfűtő vállalatok viszont nem érdekeltek a költségek csökkentésében. Hegedűs szerint az egyetlen valódi megoldás a távfűtés rendszerének újraszabályozása lenne. Ezzel együtt a rászorulók támogatását szociálisan alapon kellene meghatározni, függetlenítve a fűtés kérdéskörétől.