Megvenné az orosz Gazprom a Főgáz Zrt-t, de nem mindenáron. Terjeszkedési stratégiájának egyik eleme, hogy ahová gázt exportál, ott megjelenik az értéklánc további részeiben is, azaz a tárolásban, a szállításban, a nagy- és a kiskereskedelemben is. A Főgázon keresztül mintegy 812 ezer magyarországi végfogyasztóhoz férne hozzá, s évi közel 2,3 milliárd köbméter gáz forgalmazását ellenőrizhetné.
Hogy mekkora a reális vételár, az meglehetősen nyitott. Az eladó fővárosi önkormányzat jó bő ráhagyással először 100 milliárd, majd 60 milliárd forintos bevételi várakozását tette közzé, így aztán van miből engednie. Piaci – potenciális vevői – körök szerint viszont 30 milliárd is éppen elég lenne a Főgázért. Lélektani hatások is egymásnak feszülhetnek majd az ár kialakulásánál, a főváros részéről az erős eladási szándék, a vevőiről pedig az érdeklődés az esetleg olcsón megszerezhető eszközök és piac iránt. Tény viszont, hogy pénzhez jutási törekvésétől eltekintve a főváros nincs eladási kényszerben, sőt, sokak szerint kifejezetten rosszul is időzíti a lépést. Ám a vevőjelölteket sem hajtja a tatár.
A Gazprom vételi pozícióit – mérete mellett – az is javítja, hogy bizonyos helyzeti előnyt élvez más energiaipari társaságokkal szemben, ami a válság hatásait illeti. A gázár képzés technikája miatt ugyanis a többiekhez képest kilenc hónapos késéssel érzi meg az áresést, vagyis van ideje felkészülni a változásra. Ez az előny vélhetőleg nagyobb érték a számára, mint az, hogy majd a drágulás számára kedvező hatására is várnia kell.
A Financial Timesnak adott nyilatkozatában úgy érzi Alekszander Medvegyev, a társaság második embere, hogy a mostani szénhidrogén árakkal jól elvan a cége, ráadásul a költségei csökkennek. A Gazprom nemrég jóváhagyott, mintegy 33 milliárd dolláros jövő évi beruházási terve is 10 százalékkal nagyobb kiadásokat tartalmaz, mint az idei. „Egyébként sem kalkuláltunk tartósan 150 dolláros olajárral”, nyilatkozott Medvegyev a lapnak. Így azután, mint hangsúlyozta, nincsenek veszélyben a már napirenden lévő projektek sem. Ilyen a Nyugat-Európa által nagyon várt Északi Áramlat, vagy a térségünket érintő Déli Áramlat beruházás. Mint emlékeztetett, cége a Törökországot elérő Kék Áramlat gázvezetéket is éppen egy pénzügyi válság idején építette meg.
A beruházásokhoz szükséges hitel felvételével azért gond lehet, bár Medvegyev bizakodó. Az Amerikából kiindult pénzügyi válságot az ottani pénzügyi rendszer olyan „vámpírjai” rovására írta, amelyek éppen Európa, és a világ több részének „megfertőzésére” készülnek. A Gazprom azonban, mint hangsúlyozta, állja a sarat az alacsony olaj- és gázárakkal szemben ugyanúgy, mint a pénzügyi környezet romlásával szemben. Reményei szerint talál még olyan hitelező bankokat, amelyek még nem „vámpirizálódtak.”
Cikkünk a Főgáz eladásáról a dec. 12-i Világgazdaságban
Árfolyamok
Az elmúlt hónapokban a Gazprom részvényárfolyama is jócskán esett. Júniusban még a világ harmadik legnagyobb vállalata volt 350 milliárd dolláros piaci értékével, s akkor 2015-re megcélozta az 1000 milliárdos értéket. Akár el is érheti, de most éppen hullámvölgyben van: pillanatnyilag 100 milliárdot sem ér, amivel a világranglista 35. helyére csúszott vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.