Kapósabb a generikum, mint az innovatív gyógyszer

A generikumok a térség országai közül Ukrajnában, Oroszországban és Lengyelországban teszik ki a piac legnagyobb részét. Kijev, Moszkva és Varsó nem egykönnyen vesz fel innovatív gyógyszereket a támogatási listáikra. Ukrajnában nincs tb-támogatási rendszer, így a betegek kénytelenek az olcsóbbat, azaz a generikumokat választani – ezek átlagosan 70 százalékkal olcsóbbak az originálisokénál. Az innovativ terápiák az emberek többsége számára, áruknál fogva, elérhetetlenek.

A PMR szerint az ukrán cégek kutatási-fejlesztési tevékenysége ráadásul elhanyagolható, s ez ugyancsak a generikumok javára billenti a mérleget. Új piaci trend, hogy a generikum-forgalmon belül nő a márkás, és csökken a névtelen termékek mennyisége. Lengyelországban a gyógyszerpiaci forgalom értékének 65, mennyiségének pedig 80 százalékát teszik ki a generikumok, ennek oka, hogy a lengyel gyógyszerpolitika a generikumokat favorizálja. A PMR „lelete" szerint ezt példázza, hogy az újabb és újabb innovatív gyógyszerekről a lengyel támogatási lista hosszú évek óta nem vett tudomást, csak 2007-ben döntött úgy a kormányzat, hogy változtat stratégiáján, és két ízben is új készítményeket vett fel a listára. Érdemes megemlíteni, hogy a lengyel generikumgyártókat saját véleményük szerint diszkrimináció sújtja, rosszabb a helyzetük, mint a külföldi cégeké. Nemrégiben felszólították az egészségügyi minisztériumot, hogy változtasson az eljáráson, amellyel a hazai gyártmányú gyógyszer-kópiákat a támogatási listákra veszi. A Lengyel Gyógyszeripari Munkaadók Társulása (PZPPF) úgy véli, hogy a jelenlegi szabályozás – amelynek értelmében a generikumgyártók nem adhatják drágábban termékeiket a legolcsóbb originálisnál –, nem vesz tudomást a honi termelés tényleges helyzetéről. A lengyel gyártók árak tekintetében csak ritkán képesek versenyezni a nagy világcégekkel, nem részesednek ugyanis a jelentősebb piacok forgalmából. Referencia-gyógyszereik ráadásul olykor mindössze a forgalom 1 százaléknál is csekélyebb, elhanyagolható részét teszik ki. Ezek a cégek azt szeretnék, ha a minisztérium mindenestől sutba dobná a jelenlegi árverseny-mechanizmust – vagy legalább a jogi hátterét egyértelműbbé tenné. A munkaadói szervezet ezen felül átláthatóbb támogatási rendszert és döntéseket óhajt a tekintetben, ahogyan jelenleg az egyes gyógyszereket a különböző támogatási osztályokba sorolják.

Magyarországon a generikumok a teljes gyógyszereladások közel ötven százalékát teszik ki – érték és volumen tekintetében egyaránt. Ennek egyik oka, hogy átlagosan 20 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint a márkás gyógyszerek, ez pedig túlságosan jelentéktelennek tűnik ahhoz, hogy a betegek új készítményekre váltsanak miatta. Nincs, ami egyértelműen arra sarkallná az orvosokat vagy a gyógyszerészeket, hogy generikumot rendeljenek az originális helyett, vagy ilyet ajánljanak annak kiváltására. A támogatási szintek alapjául rögzített díjak szolgálnak, ezért a gyógyszer ára – ahogyan a Marketletter fogalmaz – „nem számít". Ráadásul az olcsóbb generikumok kiskereskedelmi árrése szűkebb, mint a drága innovatív termékeké. A magyarországi helyzet azonban két éve változóban van, bizonyos takarékossági intézkedéseket már meg is hozott a kormány: egyes innovatív gyógyszereket levettek a támogatási listákról, a térítési kvótákat pedig lejjebb szorították. Ráadásul a generikus termékek forgalomba hozatalát bizonyos újabb előírásokhoz kötötték: a gyártónak az első generikumot legalább 30 százalékkal olcsóbban kell adnia eredetijénél. A második, majd harmadik verziónak 10, és ismét csak 10 százalékkal kell olcsóbbnak lennie. Mindezen említett változások jelentős hatást gyakoroltak a magyar piacra, amelynek tavalyi 24 millió dolláros szűkülését 65 százalékban központi árcsökkentések okozták.