Ukrajnát a kedvezményes gázárral is összeomlás fenyegeti

A hírügynökség rámutat, hogy a Kijev által dollárban kibocsátott államkötvények oly mértékben veszítettek értékükből, hogy jelenleg 25 százalékos álomhozammal kecsegtetnek azok számára, akik mernének venni belőle. Ennél nagyobb, 37 százalékos hozamot csak a nemrég fizetésképtelenséget jelentő Ecuador papírjai kínálnak.

A kialakult helyzetet elemezve az EUbusiness már a megállapodás részleteinek hétfői véglegesítése előtt rámutatott, hogy Kijev kénytelen volt rosszabb feltételeket elfogadni, mint amit az oroszok még decemberben kínáltak, az egyezség ilyen formában egyértelmű vereség az ukrán vezetés számára. A múlt év végén a Gazprom még kész lett volna arra, hogy ezer köbméterenként – a tavalyi 179 dollár helyett – 250 dollárért szállítson 2009-ben Ukrajnának gázt, ehelyett most tudomásul kellett vennie a 450 dolláros európai „piaci árhoz” képes számított 20 százalékos engedményt, ami akkor is súlyos tehertétel az ország kivérző gazdaságának, ha esetleg az év hátralévő részében a referencia-szint lefelé lenne korrigálva.

Az ország nehézipara nagy mértékben rá van utalva az orosz földgázra, ennek drágulását ráadásul akkor kell tudomásul venni, amikor az ország egyik fő exportcikkének tekintett acél piaci ára több mint 50 százalékkal esett. Ilyen viszonyok között nem csoda, hogy novemberben az ipari termelés drámai mértékű csökkenést. A korábban, évente 7 százalék körüli rátával növekvő GDP tavaly már csak 2,1 százalék körüli növekményt mutatott, az idén pedig a Bloomberg által idézett elemzők 5 százalékos zsugorodásra számítanak. Az EUbusiness ennél is pesszimistább prognózisa szerint a korábban alapul vett 200-220 dolláros gázárnál jelentkezett volna 6 százalékos visszaesés, ennél magasabb bekerülési árnál nyilván még rosszabb eredményre kell számítani. A négy éve – a narancsos forradalommal – hatalomra juttatott kijevi gárda az erőteljes privatizációs kampány bevételei ellenére is csak az adósságállomány megnégyszerezésével tudta mozgásban tartani a gazdaságot. Ebből az idén 1,4 milliárd dollár törlesztése válik esedékessé. A fenyegető – vállalati és állami – fizetésképtelenség miatt a nemzeti valuta, a hrivnya egy év alatt 40 százalékot veszített értékéből, a részvénypiaci index 85 százalékos esést mutat ugyanerre az időszakra, ami az izlandi után a második legrosszabb adat a világon. A jelenleg 22 százalékos éves infláció Európában a legnagyobb.

A feszült helyzetben az IMF – a hitelei fejében – az árfolyamrendszer rugalmasabbá tételét, az infláció megfékezését és a költségvetés kiegyensúlyozását követelte meg, a parlament ennek ellenére jóváhagyott egy 3 százalék körüli, GDP-arányos deficitet. Az elmúlt hetek huzakodása ugyan Moszkva hírnevének sem tett jót, a Nyugat-barát kurzust erőltető kijevi vezetés iránt viszont alaposan megcsappantak az illúziók Brüsszelben. Az EUbusiness szerint az oroszoknak sikerült jelentős mértékben diszkreditálniuk Viktor Juscsenko ukrán elnököt az európai kormányok és az uniós testületek szemében. A kijevi vezetés számításai különösen rosszul sülhetnek el, ha – a környezetvédelmi aggályok elhárítása után – sikerül 2011 végére befejezni a Balti-tenger alatti („Északi Áramlat” nevű) vezetéket. Teljessé válhatna Ukrajna kiszolgáltatottsága, ha később az országot – a Fekete-tenger mélyén fektetendő, „Déli Áramlat” csővezetékkel – is meg tudnák kerülni az oroszok.

Elemzések szerint a mostani – számos abszurd elemmel tűzdelt – gázvita éppen annak a stratégiai játszmának volt a része, amellyel Moszkvát, mint gázszállítót kellett volna hiteltelenné tenni, hogy Oroszországot meg lehessen kerülni a közép-ázsiai lelőhelyekhez való, nyugati hozzáférésben. Az ehhez szükséges Nabbucco-vezetéket Brüsszel és több tagállam annak ellenére is tovább szorgalmazza, hogy a tranzitban legalább három, nem EU-tagország (Törökország, Grúzia és Azerbajdzsán is részt venne), külön-külön is jelentős érdekérvényesítő potenciállal.