Kormánykommunikáció: Budai megnevezte a kritikus réteget

A csütörtökön Budapesten tartott "Feltűnik vagy eltűnik? - Ők elmentek vadászni..." című rendezvényen az ügyvezető igazgató úgy vélte, egyre több vállalat ismeri fel, hogy például a print, az online, a telemarketing és a mobil dm-eszközök együttes használata sokkal sikeresebb, mintha ezeket külön-külön vetik be a vásárlók meggyőzésére.

Bartók János bevezetőjében úgy vélte: a válság hatására a marketing költéseiket biztosan visszafogják a cégek, ám valószínű, hogy ezen belül a direkt marketing kiadásokat kevésbé csökkentik, mint például a reklámok esetében. Ennek oka, hogy a kutatások szerint válság idején a célzottan működő direkt marketing eszközök hatékonyabban érik el a potenciális fogyasztókat, mint egy általános televíziós vagy nyomtatott sajtóbeli reklám.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a direkt marketing piac 2007. évi forgalma 35,14 milliárd forint volt, ami 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Bár a tavalyi évre vonatkozó konkrét számok még nincsenek, az ügyvezető úgy véli, 2008-ban is jelentős volt a növekedés.

A negyedik alkalommal megrendezett szakmai nap délelőttjén mintegy 70 fős hallgatóság előtt Budai Bernadett kormányszóvivő kifejtette, a kormányzati kommunikátor fő dolga az, hogy elősegítse a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. Budai Bernadett elmondta, a fizetett kommunikáció jobban előre tervezhető, így például a kampányoké, míg például a válsággal kapcsolatosaké már kevésbé.

A szóvivő szerint a kormány 10 millió magyar állampolgárral kommunikál, s nemcsak a 18 éven felüliekkel, hiszen egy-egy intézkedés mindenkit érint. Az elérés szempontjából kritikus rétegnek nevezte az időseket, így a nyugdíjasokat, az alacsony iskolázottságúakat és az alacsony vásárlóerővel rendelkezőket, valamint a kistelepülésen élőket, mert őket a legnehezebb elérni.

Kovács Barna, a Szonda Ipsos kutatásvezetője úgy vélte, a vállalatok a válság hatására nem minden esetben a fűnyíró-elvet alkalmazzák a költségek lefaragásakor. A kutatások alapján az általános költségeket ugyan mindenütt csökkentik, de a reklámokra és a direkt marketingre költött összegeket tekintve már differenciáltabban gondolkodnak. A felmérések szerint a cégek az idén leginkább a rádiós és a közterületi reklámköltésüket fogják vissza, míg legkevésbé a szakmai sajtóban és saját honlapon való megjelenésre fordított összeget mérséklik.