Finisben az atomerőmű-törvény

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka megadhatja az elvi hozzájárulást ahhoz, hogy a paksi atomerőmű területén új hazai atomerőmű épüljön, miután a kormány a múlt szerdai ülésen elvben már elfogadta a tervet. A honatyák igenlő döntése esetén a beruházás részleteiről várhatóan külön törvény rendelkezik. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési, és energiaügyi miniszter e témában tartott szombati tájékoztatóján a januári gázválságot hozta példaként arra, hogy ellátásbiztonsági megfontolásból növelni kell Magyarország külső energetikai forrásoktól való függetlenségét.

A függetlenedést segíti a paksi atomerőmű üzemidejének folyamatban lévő meghosszabbítása és az új atomerőművi kapacitások építése is. Az ismert uniós gyakorlat és eljárások alapján a beruházás előkészítése hat, a kivitelezés öt-hat évbe kerülne, egy 1000 megawattos atomerőmű ára pedig típustól és mérettől függően 2,5-3 milliárd euró lenne. A 2020-as évek elején már állhat új hazai atomerőművi blokk.

A tárca gazdaságossági, környezetvédelmi és egyéb, jórészt szociális szempontokat vizsgált az előterjesztés előkészítésekor. E szerint a bővítés gazdaságosnak ígérkezik, a nukleáris fűtőanyag jól készletezhető és raktározható, s akár évekre előre is megvásárolható. A paksi atomerőműben jelenleg is két évre elegendő fűtőanyag van. Az üzemanyag számos országból, több földrészről is beszerezhető. A miniszter rámutatott, hogy az így termelt áram ára nem függ az olaj- és gázárak ingadozásától.

Környezetvédelmi oldalról Molnár Csaba az atomenergia emissziómentességét emelte ki, és azt, hogy fajlagosan alacsony mennyiségű veszélyes és normál hulladékot termel. Szociális megközelítésben az ország energetikai függetlenségéről és a térségben keletkező új munkahelyekről, azon keresztül pedig a gazdaság élénkítéséről beszélt. A Finnországban létesülő új atomerőmű építésében például 2000 alvállalkozó és 4000 munkás vesz részt.

A civil szféra támogatásának megszerzése érdekében több nagy, köztük nemzetközi konferencia is lesz tavasszal Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia, illetve energiaügyekkel foglalkozó tudományos civilszervezetek rendezésében. Felmérések szerint 2008 augusztusáról 2009 márciusára szinte minden szempontból jelentősen nőtt a nukleáris energia és az új atomerőművi blokk elfogadottsága Magyarországon.

Egységei 1982–1987 között épültek, leállításukra az eredeti tervek szerint 2012–2017 között kerülne sor. Kapacitásbővítéssel kiegészülő felújításuk azonban tart, sőt a végéhez közeledik, így 2032–2037-ig működhetnek. Az erőmű üzemeltetője a Paksi Atomerőmű Zrt., amely az állami MVM Zrt. állami villamosenergia-nagykereskedő 100 százalékos leányvállalata.

Paks adja az országban előállított áram közel 40 százalékát, s mint ismert, a legolcsóbbat is. Hulladékának tárolásáról az 1996-ban született atomtörvény rendelkezik.

Egységei 1982–1987 között épültek, leállításukra az eredeti tervek szerint 2012–2017 között kerülne sor. Kapacitásbővítéssel kiegészülő felújításuk azonban tart, sőt a végéhez közeledik, így 2032–2037-ig működhetnek. Az erőmű üzemeltetője a Paksi Atomerőmű Zrt., amely az állami MVM Zrt. állami villamosenergia-nagykereskedő 100 százalékos leányvállalata.

Paks adja az országban előállított áram közel 40 százalékát, s mint ismert, a legolcsóbbat is. Hulladékának tárolásáról az 1996-ban született atomtörvény rendelkezik. Három kérdés: molnár Csaba miniszterhez Nem nő-e túlzottan a paksi bővítéssel az atomenergiának való kitettségünk, nem tolódnak-e nagyon a tüzelőanyagmix arányai?

Az új atomerőművi blokk(ok) építése elősegíti hazánk ellátásbiztonságának növelését, importfüggőségünk csökkentését, hiszen az atomerőművek működéséhez szükséges urán a világ számos országából, több kontinensről szerezhető be, mint a szénhidrogén-alapú tüzelőanyagok (politikai szempontból stabil országokból, s nem csak „válsággócokból”, így egy esetleges krízis esetén van más beszerzési alternatíva). Ráadásul a nukleáris üzemanyag jól készletezhető, akár több évre elegendő mennyiség tárolható. A paksi atomerőmű jelenleg két évre elegendő üzemanyagot raktároz, és ez a készlet szükség esetén könnyen növelhető lenne, míg a kőolaj- vagy a földgázkészlet további bővítése rendkívül költséges beruházásokat igényel.

Bár több helyről vásárolhatunk atomerőművi tüzelőanyagot, pillanatnyilag kizárólag Oroszországból veszünk. Rejt-e ez kockázatot?

Megítélésem szerint nem, hiszen az első paksi blokk üzembe helyezése óta az oroszországi szállításokban soha nem volt fennakadás, a szállítmányok mindig időben érkeztek. Másrészről az üzemanyag a tartalékolhatóság miatt nem érzékeny a krízishelyzetekre. Mint említettem, most is van a paksi atomerőműnek kétéves friss üzemanyag-tartaléka.

Világszerte atomerőművi boom van, nem szaladhat-e el ettől a nukleáris tüzelőanyagok ára?

A jelenlegi atomerőmű-építési trendek alapján a folyamatosan növekedő kereslet miatt valóban az üzemanyagárak emelkedése prognosztizálható. Ugyanakkor a kockázat költségekre gyakorolt hatását enyhíti, hogy az atomerőmű költségszerkezetében – a többi erőműtípushoz képest – az üzemanyagköltség részaránya alacsony, 10-15 százalékos. A kockázat hatása csökkenthető olyan hosszú távú szállítói keretszerződéssel, amely biztosítékot nyújthat az erőműnek az árakban bekövetkező változások kiküszöbölésére. A kockázat enyhíthető az üzemanyag készletezésével is abban az esetben, ha ezt a technológiai és jogi korlátok lehetővé teszik. -->