Jótékony hatású városfejlesztés

Az Egyesült Államokból elindult válság az építőipart sújtja a legjobban. A kilábalás érdekében felmerült a városfejlesztési eszköztár hatékonyabb alkalmazásának a fontossága is. Ha sikerül kihasználni a köz- és a magánszféra strukturált együttműködésén alapuló városfejlesztési eszköztár lehetőségeit, a beruházások rövid távú támogatása hosszabb távon segítheti az építőipart – írja Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója, aki a témában hiánypótló szakkönyvet is írt.

Mint kifejtette: a támogatásokkal rövid távon lehet megrendelést biztosítani. Az Új Magyarország fejlesztési terv jelentős forrásokat szán erre. Nem mindegy azonban a középtávú hozadékuk. A mély- és magasépítési beruházások ingatlanpiaci felértékelő hatása kisugárzik szűkebb és tágabb települési – esetenként térségi – környezetükre. A városi szövet komplex megújítása – amelynek felértékelő hatása a legközvetlenebb és a legnagyobb – közvetlen támogatást is kap a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében. A felértékelő hatásból nemcsak a közszféra által megbízott kivitelező cégek, hanem az ingatlanpiaci termékeket piaci alapon előállító építési vállalkozások, ingatlanfejlesztők is profitálhatnak – mutat rá a szakértő.

A valós közösségi igényeket kielégítő, társadalmilag hasznos, fenntartható városfejlesztési projektek vonzóbbá teszik az egész települést, különösen a beruházással közvetlenül érintett városrészt. Megvalósításuk tervezhető és szervezetten végrehajtható. Erre szolgál az integrált városfejlesztési stratégia operatív része, a fejlesztési akció tervének elkészítése és a professzionális projektmenedzsment biztosítására alkalmas városfejlesztő társaság létrehozása, amely összefüggő, integrált rendszerben biztosítani tudja, hogy ne csak az egyes objektumok műszaki megvalósítása történjen meg, hanem a környező városrészre kisugárzó felértékelő hatás is valóban bekövetkezzen.

Bajnai László úgy véli: a városfejlesztési akciók szakszerű előkészítése esetén az ingatlanfejlesztők a rövid távú támogatott projektek végrehajtásának eredményeként három-négy év múlva felértékelt ingatlanpiaci környezetbe ágyazódó, piacképes építési lehetőségekhez juthatnak, ezzel piaci alapon történő további működésük mind nagyobb mértékben válhat biztosítottá. A helyi közösségek ezzel párhuzamosan élhető városrészekhez, egyre jelentősebb mértékű közvetlen városfejlesztési bevételekhez juthatnak a fejlesztés eredményeként előállított piacképes építési lehetőségek értékesítéséből, amelyeket azután a városfejlesztés folytatására fordíthatnak.

Ez a módszertan és eszköztár Európában és Magyarországon egyaránt bevált a gyakorlatban. Sikerrel alkalmazza például az ország első városfejlesztő társasága, a SEM IX Zrt. a Ferencváros 73 hektáros területének rehabilitációjában 1992 óta. A négytucatnyi vállalkozás, amely a SEM IX-től vásárolta meg a

városfejlesztési akció keretében előállított piacképes építési telkeket, 175 épületet és 7126 lakást épített meg a 20 ezer lakosú akcióterületen piaci alapon. Zalaegerszegen működik kilenc éve az első vidéki városfejlesztő társaság, Mosonmagyaróváron kisvárosi körülmények között bizonyosodott be használhatósága.

A könyvben az érdeklődők megtalálják az említett módszertant és eszköztárt. Az NFGM 2009-es, felülvizsgált Városfejlesztési kézikönyvének operatív és szervezeti része is ezt a közérdekű tudást terjeszti. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló európai tudás az építőipar és a nemzetgazdaság érdekében valóban hasznot tudjon hajtani a gyakorlatban, akarat és széles körű partneri együttműködés szükséges – mondta a Városfejlesztés Zrt. vezetője.