Kitörési javaslatok élénkítésre

Átfogó elképzeléscsomaggal lehet és kell is előállni, megjelölve a mostani válságból kivezető lehetséges utat. Az építési piacot tanulmányozó Buildecon vezetőjeként azt mondhatom: mindenekelőtt a kkv-k és a mikrovállalkozások számára teszünk javaslatokat. Ezek lényegében aktuális, jövőbe mutató, élőmunka-igényes területek feljavítására irányulnak. A rendelkezésre álló szellemi tőke felhasználásával, új munkahelyek teremtésével, oktatásszervezéssel, a szürkegazdaság zsugorításával sokat javíthatunk a bennünket körülvevő épített környezetünkön. Mindez reális cél lehet a globális válság átvészelésére is – írta Gáspár Anna, a tanácsadó vezetője.

A szakértő leszögezte: ki kell alakítani az épített környezet fejlesztésének stratégiai irányait. Ebbe kell beleágyazni a hazai építési tevékenység preferenciáit: energiamegtakarítás, munkahelymegtartás, építési export, élhető környezet, fenntartható építés. A stratégia egyik lehetséges területe a hazai építési piaci szereplők tevékenységének nemzetközi erősítése (építőipar, építőanyag, termék, technológia, szellemi tőke exportja).

A szóba jöhető országok, mindenekelőtt a szomszédaink, valamint más EU-országok (Lengyelország, Bulgária, Csehország) és hagyományos piacaink, mint Németország, Oroszország, Kína. Ezekről az országokról folyamatosan biztosítani kell a szakmai információt a vállalkozók, gyártók, tervezők részére.

Elengedhetetlen a határ menti, EU által támogatott projektek megvalósításának felgyorsítása. Nagy nyilvánosságot kell teremteni minden lehetséges projektnek, a kis munkákat is azonnal el kell kezdeni, a szomszédos országokkal jó együttműködésben. A települési közterületek feljavítása ugyancsak életbe vágó – utalt az ügyvezető. Minthogy az idén sokkal kevesebb új magánberuházás indul, ideje a meglévő épületállomány és a városi és települési közterületek feljavítására összpontosítani. A települési közterületek feljavítása egyfelől szellemi munkát igényel, másfelől bevonható a lakosság, végül nem annyira költségigényes és közmunkát is feltételez. Európa – ezen belül Magyarország – igen hatalmas és értékes épületállománya a további új építés helyett a meglévő állomány korszerűsített újrahasznosítását igényli.

Gáspár Anna hangsúlyozta: a folyamatban lévő lakásépítéseket energiatudatos, támogatott módon be kell fejezni. „Igen jelentős a folyamatban lévő újlakás-építések száma, a statisztika évente mintegy 150 ezer ilyen lakást tart nyilván. Ezek befejezése érdekében fel kellene mérni a mintegy 150-180 ezer befejezetlen lakás (KSH-adat) fizikai állapotát, készültségét, lakottságát, építtetőinek szociális helyzetét. (Ez a felmérés a 2010-es népszámlálás kérdéseibe beilleszthető.) Energiahatékony befejezést megcélozva – esetleg összekapcsolva a bérlakás alakuló koncepciójával – állami támogatással e lakásokat be lehetne fejezni. Ez a mennyiség mintegy 4-6 évi újlakás-építésnek felel meg, és mintegy 300-400 ezer család – 1,2-1,6 millió – állampolgár lakásgondját enyhíti, oldja meg. Egyszersmind az építőipar kisvállalkozóinak foglalkoztatását is biztosítja, az építőanyagok és termékek felhasználását fokozza, stb.” – fejtette ki.

Végül, de nem utolsósorban kiemelte: az energiahatékony lakásfelújítás egyben exportképes tudást is jelent. Ma Európa nyugati felén a lakásépítés évi értékének 50 százaléka felújítás. E területen Európa-szerte jelentős a tennivaló és a szakmunkaigény. A „pénteket a kormány fizeti” bejelentés alapján ezen a területen kellene intenzív, exportképes (szakma- és nyelvtanulással egybekötött) oktatási hálózatot létesíteni. Ez mind az EU, mind a költségvetés által támogatott cél. VG