Paks "reaktorlesen" - Sem a túl új, sem a túl régi nem jó
Az AP 1000-esben (Westinghouse), a VVER 1000-esben (AES 2006), az ATMEA-ban (Areva–Mitsubishi) és az EPR-ben (Areva) az a közös, hogy a legelterjedtebb és a hazai beruházásban is preferált nyomott vizes erőmű-technológiát képviselik, jól illeszthetők a magyarországi villamosenergia-hálózatba, működésük terheléskövető, már nem számítanak prototípusnak és megfelelnek az uniós biztonsági elvárásoknak is – jelentette ki Végh János, az MTA Atomenergia Kutató Intézet igazgatóhelyettese a tegnapi konferencián.
Egy híján igaz rájuk az is, hogy már engedélyezett, működő atomerőművi blokkok. Az ATMEA műszaki terve csak az év végére készül el, de a tendereztetésre már bőven meglesz. Az ígéretes típusok 1000–1600 megawattos kapacitásúak és harmadik generációsak. (Negyedik generációs blokk építése 2030 előtt nem remélhető.)
A rostán fennakadt reaktorfélék vagy túl kicsi vagy túl nagy kapacitásúak, esetleg más, például forralóvizes technológiát képviselnek, netán túl újak vagy túl régiek. Ettől még ezek is indulhatnak a majdani tenderen, a kiírás majd kiszűri az esélyteleneket. Az ígéretesebbek között a biztonsági filozófia terén vannak a fő eltérések.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.