Energiafaló lakások, intézmények felújítása a kvóta eladásából

Magyarország eddig összesen 8,6 millió kiotói emissziós egységet értékesített Belgiumnak és Spanyolországnak. (Minden egység egy tonnányi kibocsátott szén-dioxidnak felel meg.) Ebből 28,2 milliárd forint bevétel folyt be, ezt a tételt az állami költségvetés elkülönített során tartják nyilván.

Az összeg kizárólag klímavédelemre fordítható, de csakis átlátható és hatékony módon.

A most kiírandó pályázatok éppen ezt a célt szolgálják: az új beruházások révén javulhat az épületek energiahatékonysága és így csökkenhet az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez igencsak fontos motiváció, hiszen ma az épületek „működéséből” származik a teljes hazai kibocsátások 30 százaléka. Szakértői számítások arra utalnak, hogy 2025-re mintegy évi 6 millió tonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás, ha megtörténik a házak energiahatékony átalakítása.

Mint a környezetvédelmi tárca sajtóosztályán megtudtuk, a pályázatok konkrét részleteiről még folynak az egyeztetések.

Annyi tudható, hogy az igényelhető támogatás mértéke a tervezett beruházásoktól is függ, de várhatóan akár a projekt értékének a 35-50 százalékát is elérheti. A jelenlegi – 28,2 milliárd forintos – keret még bővülhet, ám ez a további kvótabevételektől is függ.

Folynak ugyan tárgyalások további kvótaeladásokról, de ezek eredményessége érdekében további részleteket nem kívánt közölni a szaktárca.

A klímavédelmi pályázatokat a környezetvédelmi tárca egyik újonnan megalakuló egysége koordinálja majd, a pályázatok kezelésében az épületenergetikai ügyekben gyakorlattal rendelkező Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI) és az Energia Központ Kht. is közreműködik. A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának milyen mértékű csökkentését vállalja a pályázó.

A szaktárca szerint a jelenlegi válságból való kilábalást is segítik az új Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatok, mert ösztönzik az építőipart, munkahelyeket teremtenek mind a tervező, mind a kivitelezői oldalon. A környezetvédelmi minisztérium azzal számol, hogy a támogatásokkal megvalósuló építőipari beruházások nyomán többlet áfabevétel keletkezik. De a háztartások is nyernek az ügyön, hiszen szociálisan jobb helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy csökkenhetnek az energiára fordítandó kiadásaik. Az előnyök közé sorolható az is, hogy a klímavédelmi mintaprojektek ösztönzik az energiatudatos épületfelújítás elterjedését, meghosszabbodik a régi épületállomány élettartama, hosszú távon pedig csökkenhet az ország energiafüggősége.

A Klímabarát Otthon panel program – nevéből adódóan – a panel-, illetve az iparosított technológiával létesített házak lakóinak kínál pályázati lehetőséget.

Annyiban különbözik a már jól ismert panelprogramtól, hogy speciális klímavédelmi követelményt támaszt: csak olyan energiahatékonysági felújítást támogat, amelynek köszönhetően mérhetően csökken a szén-dioxid-emisszió. A korábbi „panelprogram” után ez más és új támogatást jelent, mert nemcsak a környezettudatosságra koncentrál (az eddigi energiaracionalizálás helyett), de más lesz például a támogatási mérték is. Emellett a benyújtandó pályázatoknál elvárás a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének kalkulálása is. Némi zavart okozhat, hogy a napokban az önkormányzati tárca még arról számolt be, hogy - szintén - a kvótapénzből bővíti a klasszikus panelprogram pályázati forrását. A minisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg folynak ez ügyben, vagyis a két panelprogram harmonizálásáról az egyeztetések. 

Támogatható célok:
- nyílászárók energiamegtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje
- homlokzatok és födémek hőszigetelése
- épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és felújítása (fűtés, használati melegvíz, szellőzés, hővisszanyerős szellőzés)
- épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése (napkollektoros és napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk)
- nyári hővédelem (árnyékolók, árnyékvetők)
- indirekt szoláris nyereséget hasznosító rendszerek (lodzsák beüvegezése)

A Klímabarát Otthon energiatakarékossági program a tervek szerint a meglévő lakóépületek komplex energiahatékonysági felújítását megvalósító beruházásokat támogatja. Az úgynevezett KlímaBÓNUSZ elemnek köszönhetően a részleges energiahatékonysági intézkedéseket (felújításokat) csak akkor kapnak támogatást, ha az épület elér egy meghatározott energiahatékonysági szintet, azaz magasabb (C, B, A, A+ vagy A++) energetikai besorolást.

Támogatható célok: 
- épület utólagos hőszigetelése
- fűtés és/vagy használati melegvízellátás korszerűsítése
- épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia-, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése (napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk)
- nyílászárók cseréje és/vagy nyílászárók utólagos hőszigetelése
- nyári hővédelem (árnyékolók, árnyékvetők)
- indirekt szoláris nyereséget hasznosító rendszerek (napterek, passzív szoláris rendszerek)
- hővisszanyerős szellőzés (illetve ehhez kapcsolható talajhőcserélős levegő- előmelegítő rendszer)

A Klímabarát Intézmény pályázat célja a hazai középületek energiamegtakarítást eredményező felújítása, valamint megújuló energián alapuló berendezések telepítése. A tervek szerint olyan középület felújítására lehet majd pályázni, amelynek energiatanúsítványa C kategóriánál rosszabb minősítésű. Olyan önkormányzatok, költségvetési és társadalmi szervezetek, alapítványok és közhasznú társaságok pályázhatnak, amelyek a felújítandó épületekben közszolgáltatási feladatot látnak el. Pályázhatnak továbbá középiskolák, képzőintézetek és felsőoktatási intézmények. Itt is  érvényesül a KlímaBÓNUSZ: a nagyobb energiahatékonyságot elérő felújítások nagyobb támogatásra jogosultak. 

 
Támogatható célok: 
- nyílászárók energiamegtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje
- homlokzatok és födémek hőszigetelése
- épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítása (fűtés, használati melegvíz, szellőzés, hővisszanyerős szellőzés, épületfelügyelet)
- épületek beépített világításának korszerűsítése (csere, szabályozás javítása)
- épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése (napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk)
- nyári hővédelem (árnyékolók, árnyékvetők)