Egyesek már derűsnek látják a jövőt

A Generali Alapkezelő szerint az infrastrukturális szektor és az ingatlanfejlesztők felülteljesítők lehetnek 2009-ben a globális részvénypiacokon. Pillár Zsolt, az alapkezelő befektetési igazgatója elemzésében kiemeli: az infrastrukturális cégeket a kormányzati gazdaságélénkítő csomagok közvetetten vagy közvetlenül segítik, így cash flow termelő képességük hosszú távon biztosított.

Az ingatlanszektorral kapcsolatban az MTI-Eco által idézett elemző úgy vélekedik: bár nagyon lassan áll talpra, a reprezentánsai rendkívül alulértékeltek, és az egyes cégek részvényeinek likviditása is olyannyira alacsony, hogy amint erősödik a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, s megmozdulnak ebben a szektorban is, akkor ennek majd erős árfolyamfelhajtó erőt kell jelentenie.

Az elemzés megemlíti, hogy az egyebek közt osztrák, cseh, orosz és izraeli, összesen több mint negyven, ingatlanszektorban működő cég teljesítményét leképező UniCredit Real Estate Index 2007 júniusa és ez év márciusa között 92 százalékot esett, az elmúlt közel fél évben azonban 118 százalékot emelkedett a mutató.

Az összkép enyhe javulását támasztja alá a Cushman & Wakefield (CW) budapesti irodájának ügyvezetője, Charles Taylor is. Mint mondta: „A piaci mutatók alapján a kilátások jobbak, mint az év elején. Bár még mindig érzékelhető eltérés a vevők igényei és a számukra elérhető kínálat között, a történelmi magasságban lévő hozamok egyre több befektetőt csábítanak vissza a piacra.”

Az elsődleges hozamok átlaga Európában 7,52, míg a nyugati államokban (kivéve Nagy-Britanniát) átlagosan 6,65 százalék. A szigetországban a hozamok mértéke 6,97, Közép-Európában 8,63, a keleti régióban pedig 12,86 százalékos.

A hozamkülönbség a nyugat- és a kelet-európai régiók között 621 bázispontra emelkedett a tavaly ilyenkor mért 423-hoz képest. Az eltérések ellenére a befektetési aktivitás mérsékelt a kelet-európai piacon. A befektetők továbbra is a fő nyugati régióra összpontosítanak, hiszen az árkorrekciók miatt a kereslet Nagy-Britanniában és a hasonló területeken a legnagyobb. Ugyanakkor nem beszélhetünk általános trendről, mert például Spanyolországban és az északi piacokon mindez nem tapasztalható, bár itt a hozamok az átlagosnál nagyobb mértékben változtak – és ez a kamatok növekedését is előidézte –, az üzletkötések elmaradnak, mert a beruházók az árak stabilizálódására várnak.

„A kereslet megugrott az év elejéhez képest. Az első negyedben jó néhány piac kizárólag a hazai befektetőkre támaszkodott, de az elmúlt három hónapban az intézmények és magánbefektetők részéről egyaránt növekvő nemzetközi érdeklődést lehetett tapasztalni. A legtöbb német nyílt végű alap újra nyitott, valamint néhány opportunista alap/befektető is készen áll arra, hogy kétéves kényszerpálya után visszatérjen a piacra, persze megfelelő előkészítés után” – fűzte hozzá Michael Rhydderch, a CW európai befektetési csoportjának vezetője.

A növekvő aktivitás igazi nyertese az irodapiac, amely az első negyedévhez képest 30 százalékos bővülést produkált a stagnáló kiskereskedelmi és a 26 százalékos visszaesést mutató ipari ingatlanok piacához képest. A második negyedévben az összes piaci tevékenység 32,5 százalékát a külföldi befektetések adták, ez a 2008-as 43 százaléknál alacsonyabb ugyan, de az év első három hónapjához képest jó eredménynek mondható (28,7 százalék).