Az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől, 478 ezer forinttól, és alig 55 százaléka a külföldi tulajdonú cégek első emberei átlagjövedelmének, havi 796 ezer Ft-nak.
Az azonos szférák nemzetközi összehasonlítása során a magyarországi állami szféra vezetői a dobogó legfelső fokára ugranak, mert átlagjövedelmük, igaz, csak kevéssel, de megelőzi szlovák vezető társaik átlagbérét (470 ezer forint), és majdnem 20 százalékkal több mint cseh vezető kollégáiké (375 ezer forint). A hazai tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem „vigasztalódhatnak”: havi átlagbérük csak 84 százalék-a szlovák társaikénak (525 ezer forint), és csupán 69 százalék-a a csehországi vezetőkének (634 ezer forint).
A külföldi tulajdonú vállalatok vezető pozícióiban elért átlagjövedelmeket tekintve azt mondhatjuk, leginkább Csehországban éri meg ilyen jellegű felelősséget vállalni: az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot (1 millió 25 ezer forint), míg Magyarországon közel 23 százalék-kal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint.
A különböző felsővezetői pozíciók összehasonlítása a gazdasági szférák és országok között azt mutatja, hogy szinte valamennyi pozíciót tekintve Csehországban érhető el a legmagasabb átlagjövedelem. A belföldi magántulajdonú cégek ügyvezető igazgatói például átlagban kétszeresét keresik magyarországi társaiknak (640 ezer forint vs. 339 ezer forint). Ugyanebben a szférában a felmérésben részt vevő marketingigazgatók havi átlagbére még jelentősebb különbséget mutat: Csehországban az átlag 829 ezer forint, Magyarországon 385 ezer forint, a szlovák kollégák átlagbére 485 ezer forint.
A hazai belföldi tulajdonú cégek felmérésben részt vevő ügyvezető igazgatóinak átlagjövedelme havi bruttó 399 ezer forint, az állami szférában 419 ezer forint, míg a külföldi magántulajdonú cégeknél 1 millió 25 ezer forint. Az összes szférát és pozíciót vizsgálva az éves jutalmak tekintetében még jelentősebb a különbség: Magyarországon az éves jutalmak átlagos összege 722 ezer forint, Szlovákiában ennek duplája, 1 millió 377 ezer forint, Csehországban pedig majdnem háromszorosa, 1 millió 910 ezer forint érhető el átlagosan.
Ha külön vesszük szemügyre a szférákat, azt látjuk, hogy míg Magyarországon az állami tulajdonú cégek bánnak legbőkezűbben az éves jutalmakkal (1 millió 79 ezer forint az átlag, míg a belföldi magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint ez a szám, a külföldi magántulajdonú cégek vezetői pedig átlagosan 855 ezer forint éves jutalomra számíthatnak).
Szlovákiában az állami szférában kapható éves jutalmak átlagos összege (553 ezer forint) fele a belföldi magántulajdonú cégek átlagának (1 millió 182 ezer forint), és harmada a külföldi magántulajdonú cégekének (1 millió 566 ezer forint). Csehországban ezek a számok: állami szféra 804 ezer forint, belföldi magántulajdonú cégek: 1 millió 650 ezer forint, külföldi magántulajdonú vállalatok: 2 millió 218 ezer forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.