Szakértők állítják, bármelyikről is van szó, mindegyiknek három alkotóeleme van: szakmai tudás, alkotói tehetség, elkötelezettség. Ezek részben veleszületett tulajdonságokat, részben szerzett tudást és tapasztalatszerzést feltételeznek.
A manager magazin összeállításában öt olyan magyar szakembert mutat be, akiknek nemcsak hogy volt egy jó ötletük, de tehetségük, elszántságuk is akadt, s képesek voltak mindebből pénzt, üzletet csinálni.
Az egyéni kreativitás természetesen nem jelzi, hogy egy egész vállalat, iparág, régió, ország kreatív lenne.
Magyarországon főleg a fővárosra és a környékére igaz, hogy ötletdús, legalábbis ez derül ki a Demos Magyarország Alapítvány tavaly őszi, Kreatív atlasz című elemzéséből. Ez persze nem véletlen: az országban dolgozó mérnökök, alkotó- és előadóművészek, természettudósok, informatikusok, közgazdászok közel fele a fővárosban él.
Sőt, ide koncentrálódnak a modern gazdaság húzóágazatai, itt vannak az ország k+f tevékenységét is meghatározó legnagyobb gyógyszergyárak, IT-cégek, s ide érkezett a Magyarországra befektetett külföldi működő tőke fele. S a pénz elengedhetetlen ahhoz, hogy egy jó ötlet megvalósulhasson és egyre több profitot termelhessen.
A Demos szerint a kreatív tevékenységek felértékelődtek, a kreativitás utáni vágy univerzálissá vált, s ez jelenti a gazdasági versenyképesség alapját. Egyetértünk.
Ötlet, merészség, vállalkozás
Mérő László
Matematikus és pszichológus, az ELTE gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára. Számos könyvet írt, többek között az Észjárások, a Pénz evolúciója, a Mindenki másképp egyforma, Az elvek csapodár természete címűeket. Nevéhez fűződik többek között a röntgenberendezések és mágnesesrezonancia-készülékek megalkotása. (interjú részlet a 3. oldalon)
Herczegh László
Az Iparművészeti Egyetem elvégzése után 2000-től nyolc éven keresztül volt a Philipsnél az egészségügyi részleg dizájncsoportjának a tagja. Szerinte a jó dizájner képes megérteni és összhangba hozni a termékalkotásban részt vevő egyéb szakmák szempontjait a marketingestől az ergonómusig.
Baricz István
Találmánya és azzal kapcsolatos terve, hogyan éleszti újjá a bonyhádi cipőgyártást. A magyar feltaláló nemrégiben állami támogatást is kapott, hogy saját fejlesztésű lábbelijét, a „lélegző cipőt” gyárthassa.
Magyari Gábor és Tárnok Zsolt
Az összecsukható, tengely nélküli motorkerékpár, a helikopterré átalakuló haszonjármű, a légpárnások elvén működő autó, vagy a hidraulikus gyűrődő zónával felszerelt sportkocsi csak néhány példa a Magyari Gábor és Tárnok Zsolt nevével fémjelzett cég futurisztikus elképzelései közül.
Losonczi Áron
Az angol neve után - Light Transmitting Concrete - röviden LitraConnak keresztelt anyagot találta fel 2004-ben a szakember. Lényege, hogy a betonhoz rétegenként optikai üvegszálak ezreit társítják, így jön létre a fényáteresztő beton
Mérő László: „Az üzleti kreativitás kevésbé látványos, mint a művészi”
A matematikus, pszichológus szerint sokféle kreativitás létezik: van, aki a termék kitalálásában ötletgazdag, más az értékesítésben, a pénzre váltásban kreatív.
A manager magazin többek között arra volt kiváncsi, hogy tanítható-e a kreativitás.
– Nem tudni egyértelműen, hogy tanítható-e, mivel eleve a szó valódi jelentését is nehéz megfogni. Érdekes, hogy míg az intelligencia definícióján máig vitatkoznak a tudósok, a kreativitás meghatározásában nagyjából egyetértenek. Ugyanakkor azt, hogy valaki intelligens-e, egyértelműbben meg lehet határozni, mint azt, hogy kreatív-e. Léteznek is erre vonatkozó pszichológia kísérletek: például, ha egy tanulóról kell megállapítani, hogy mennyire intelligens, az illető osztálytársainak válaszai többé-kevésbé egybecsengenek majd. Nem úgy, mintha a kérdés a kreativitás képességére vonatkozna.
- Fejleszthető a kreativitás?
– Az biztos, hogy egy iskola szaktudást tud adni, észt, intelligenciát és ilyen értelemben kreativitást nem. Ugyanakkor a meglévő képességeket lehet fejleszteni valamennyire, alakíthatók úgy a munkaszervezési lehetőségek, hangulatok, hogy az ember az átlagos teljesítményénél kiemelkedőbbet nyújtson. Például múló rossz hangulat, stressz fennállása alatt kimutathatóan kreatívabbak az emberek. Szokták is mondani: legjobb múzsa a határidő. És itt nem a depresszióra vagy az állandó stresszre gondolok, ami nyilvánvalóan negatívan hat a teljesítményre.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzre tudja váltani a kreativitását, és mennyire látható előre, hogy egy „slágergyanús” ötletből valóban siker lesz-e?
– A tehetséges zenei menedzserek is meg tudják nagyjából mondani, miből lesz sláger és miből nem. Persze néha mellényúlnak ők is. Sokféle kreativitás létezik. Van, aki a termék kitalálásában kreatív, más pedig annak sikeres értékesítésében, pénzre váltásában. E két személyiségtípus pedig a legtöbbször nem esik egybe. Rubik Ernő például feltalálóként volt kreatív, a kocka világsikerré válása pedig Tom Kramernek köszönhető. Ezt a két területet itthon hajlamosak összemosni...
A "Kreativitásból biznisz" című összeállítás teljes terjedelemben a manager magazin szeptemberi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.