Zöld forradalom küszöbén az autóipar

Nem véletlen a bejelentés időzítése, hiszen ma és holnap van a nagyközönséget csütörtöktől fogadó 63. Frankfurti Nemzetközi Autószalon szakmai napja. A szalon minden eddiginál "zöldebb": az előzetes sajtóközlemények szerint a gyártók már nem annyira a fogyasztási, hanem a szén-dioxid kibocsátási értékeket kezelik kiemelt helyen.

A Daimler kezdeményezésére a Ford, a GM/Opel, a Honda, a Hyundai, a Reanult/Nissan valamint a Toyota kötelezte el magát a tervek mellett, és ezek a csoportok már jelentős eredményeket értek el az üzemanyagcellék fejlesztése terén.

A Honda ilyen szempontból Európa előtt jár, hiszen tavaly novemberben Japánban, az idei év elején pedig az Egyesült Államokban kezdték meg meg hidrogén-üzemanyagcellás modell, a Clarity forgalmazását, amelynek európai bemutatkozása a októberben lesz.

A hidrogénhajtású kocsik károsanyag kibocsátása nulla, ezért az érdekelt kományok is figyelemmel kísérik a fejlesztéseket.
Az első európai hidrogénüzemanyag-töltő állomást a BMW csoport közreműködésével 2000-ben nyitották meg a müncheni repülőtéren. Oslóban pedig májusban adták át Norvégia harmadik hidrogénkútját. A HyNor töltőállomás átadásával a norvég nemzeti hidrogénprojekt újabb lépést tett az Oslo és Stavanger közötti 580 kilométeres út mentén létesítendő hidrogén kúthálózat megvalósítása érdekében.

Iparági elemzők és autóipari szakemberek egyaránt úgy tartják, hogy a hibridautók csak átmeneti kitérőt jelentenek a valódi megoldás, a hidrogénhajtás tömeggyártás számára való kifejlesztéséig.
Három márka, a BMW, a Mercedes-Benz és a Fordhoz tartozó Mazda már évek óta igen komolyan veszi a hidrogénüzemű autó fejlesztését, s ez utóbbi nem is a hagyományos Otto-motort, hanem a kizárólag általa gyártott bolygódugattyús Wankel-motort hajtja meg hidrogéngázzal. A Mazda Premacy Hydrogen RE modellje olyan hidrogénes hibridjármű, mely kettős üzemanyagrendszerének köszönhetően hagyományos benzinnel illetve hidrogénnel is üzemeltethethető.

Ugyanilyen elven működik a BMW három éve elkészült Hydrogen 7 modellje is. A 7-es limuzint egy 260 lóerősű, 12 hengeres motor hajtja, amely révén a kocsi gyorsulása 9,5 másodperc, végsebessége pedig 230 kilométer/óránként.

A GM, és a BMW már öt éve kitűzte a célt, hogy a következő évtizedre tömeggyártásra kész típussal jelenjen meg a  piacon. A két autógyár azonban eltérő úton közelít a kitűzött cél felé: a GM nagy összegeket áldoz a belsőégésű motor felváltására alkalmas üzemanyagcellák kifejlesztésére, míg a BMW a hidrogént a belsőégésű motor új üzemanyagaként képzeli el.

A veszélyes durranógáz kialakulásának elkerülésére a hidrogént és oxigént egymásra fektetett cellalemezek keskeny járataiba vezetik, a gázokat platina bevonatú proton áteresztő polimer-elektrolit fólia választja el egymástól.

Az anódon protonjaira és elektronjaira bomlik a hidrogén, a pozitív töltésű protonok a membránfólián át a katód oxigénatomjaihoz igyekeznek, miközben az elektronok az anódon maradnak, és a két pólus között feszültség jön létre.

Az így megtermelt egyenáram 250-380 voltos váltóárammá alakítva táplálja a kereket hajtó háromfázisú szinkronmotorokat.

A veszélyes durranógáz kialakulásának elkerülésére a hidrogént és oxigént egymásra fektetett cellalemezek keskeny járataiba vezetik, a gázokat platina bevonatú proton áteresztő polimer-elektrolit fólia választja el egymástól.

Az anódon protonjaira és elektronjaira bomlik a hidrogén, a pozitív töltésű protonok a membránfólián át a katód oxigénatomjaihoz igyekeznek, miközben az elektronok az anódon maradnak, és a két pólus között feszültség jön létre.

Az így megtermelt egyenáram 250-380 voltos váltóárammá alakítva táplálja a kereket hajtó háromfázisú szinkronmotorokat. Három márka, a BMW, a Mercedes-Benz és a Fordhoz tartozó Mazda már évek óta igen komolyan veszi a hidrogénüzemű autó fejlesztését -->