A pangás előtti, 2007-es év nagyban meghatározta a 2008–09-es folyamatokat az egyik, válság által súlyosan érintett államban, Spanyolországban. Sok ingatlanos cég csődbe ment, ez a folyamat tavaly és az idén is folytatódott. Tavaly novemberben a spanyol lakásügyi miniszter asszony, Beatriz Corrdeor egy tv-műsorban azt nyilatkozta, az árak 15 százalékkal csökkentek az utóbbi 12-14 hónapban. A helyi ingatlanos szakértők a családi házak piacán 40, lakásonként pedig 30 százalékos visszaesést mutattak ki. Kevés pénz került be a körforgásba, a tranzakciók elmaradásával limitált lett a hitelkeret, így a jelzáloghitel-piac több mint a felével csökkent, a brókerek bevétele pedig a felére esett.
Dániában is problémák mutatkoznak. Itt az árak erőteljesen nőttek, ám a Roskilde Bank 2008. augusztusi összeomlása miatt bedőlt a kereskedelmi ingatlanok piaca is. Az IMF szerint e szegmensben az árak tizedével csökkentek. A dán külügyminisztérium szintén e piac gyengeségére hívta fel a figyelmet, a tárca szerint az új fejlesztések jelentik a legnagyobb pénzügyi kockázatot a következő években. A hivatalos becslésekben országosan 4 százalékos árcsökkenést prognosztizálnak ez évre.
A francia ingatlanszövetség (FNAIM) szerint az idén roszszabb a helyzet, mint tavaly, de az „alaphangot” 2008 adta meg, két traumát is hozva: az árcsökkenést nagy veszteségként élték meg az eladók, az amerikai jelzálogpiaci válság a francia pénzügyi intézményeknek is likviditási gondokat jelentett. Tavaly a negyedik negyedévben 6,5 százalékkal estek az árak, ez azt jelentette, hogy éves szinten 3,1 százalékos volt a zsugorodás. 2007 azonos időszakával összehasonlítva az árak csökkenése 9,9 százalék volt. A végső adatsorok éves szinten 4,9 százalékos visszaesést mutattak a házingatlanok, és 1,2 százalékosat az apartmanok piacán.
Yves Boussard, az FNAIM elnöke megjegyezte, manapság az ingatlanok értékesítése több időt vesz igénybe, bonyolulttá is vált, és általánosságban az mondható: bizalmi válság van. Legalább ötödével esett vissza az eladási volumen – természetesen Franciaország különböző területein eltérők a mutatók, Párizs továbbra is vonzó maradt a vevők számára. A bérleti piacon is aggodalom mutatkozott Franciaországban: 2008-ban stabil volt ugyan, de az a tendencia érvényesült, hogy az emberek nem mozognak, hacsak nem muszáj. Tavaly az év második felében a bérleti díjak csökkenni kezdtek, ez azóta is tart.
Belgiumban az árak stagnáltak tavaly, s a hitelek most is csak korlátozottan hozzáférhetők. A belga ingatlanpiac mozgási lehetőségét különféle faktorok határolják be. Magasak a regisztrációs költségek, és csak korlátozott pénzügyi előnyök érhetők el a kamatlábak mértékének csökkenése révén. Utóbbi alacsonyabb hozamokat eredményezett, és leszorította a spekulációs tranzakciók számát. A nehéz gazdasági feltételek és a növekvő munkanélküliség ugyancsak jelentős tényezőként hatottak.
A 2008-as év az olasz lakóingatlan-piacon számottevő csökkenést és lassulást hozott. Az év kezdetén az árak még stabilak voltak, legfeljebb néhány nagyvárosban számíthattak arra a szakértők, hogy kisebb mérséklődés lesz. Ősszel – mint mindenütt Európában – ott is beütött a válság, s csökkentek a tranzakciószámok. Az év utolsó negyedében az ingatlanok ára – helytől függően – átlagosan 5 százalékkal apadt. A jó helyen lévő ingatlanoké azonban alig, vagy egyáltalán nem változott. A bérleti piacon viszont jelentős, 4-7 százalékos csökkenés következett be, természetesen a jobb elhelyezkedésű ingatlanok kevésbé érezték meg a válságot. Az elmúlt néhány hónapban megugrott a kereslet a bérlemények iránt, ez várhatóan növeli a bérleti díjból származó bevételeket.
A négy visegrádi ország fővárosai közül továbbra is Prágában a legdrágábbak a lakások. A King Sturge nemzetközi ingatlan-tanácsadó felmérése szerint a cseh fővárosban átlagosan 2222 eurót kérnek egy négyzetméterért, ez az ár a tavalyi 10,5 százalékos emelkedés után alakult ki. Pozsony áll a második helyen 2139 euróval.
Varsó most csak a harmadik – 1870 euróval –, tavaly még az első volt.
Budapest a negyedik, akárcsak tavaly, itt 1400 euró az átlagár, 10 százalékos apadás után állt be erre a szintre.
A négy visegrádi ország fővárosai közül továbbra is Prágában a legdrágábbak a lakások. A King Sturge nemzetközi ingatlan-tanácsadó felmérése szerint a cseh fővárosban átlagosan 2222 eurót kérnek egy négyzetméterért, ez az ár a tavalyi 10,5 százalékos emelkedés után alakult ki. Pozsony áll a második helyen 2139 euróval.
Varsó most csak a harmadik – 1870 euróval –, tavaly még az első volt.
Budapest a negyedik, akárcsak tavaly, itt 1400 euró az átlagár, 10 százalékos apadás után állt be erre a szintre.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.