Nehéz eladni a "bedőlt” ingatlanokat

Az elsődleges ok az, hogy ezekre a nagyközönség részére kiadott listákra már csak azok az ingatlanok kerülnek fel, amelyeket a bankok nem tudnak belső hálózatukon, befektetői kapcsolatrendszerükön keresztül értékesíteni. Más szóval a „legjobb vételek” még a lista kiadása előtt elkelnek. Ha végignézzük a listát, Budapesten a kapósabb kerületekben (XI., II., III., stb., ahol az ár-érték arány a legjobb) alig találunk lakást. Főként vidéki, elmaradottabb térségekben, kisebb falvakban lévő ingatlanok várnak gazdára. Telkek, amelyek befektetésnek jók, szintén nem nagyon vannak a listákon.

További jellemző, hogy ezek az ingatlanok többnyire nem megtekinthetőek, az adós sokszor nem is tudja, hogy már értékesítés alatt van az ingatlana. A vevő csak egy értékbecslést kap, ami természetesen a szerződéskötéskori viszonyokat, és nem a jelenlegi helyzetet tükrözi.

A másik ok, amiért nincs kereslet, a bankok által megkívánt vételár. A listákban, ha összehasonlítjuk a piaci értéket a limitárral, első látásra tűnhet úgy, hogy most akár 60-70%-os áron vásárolhatunk. Viszont figyelembe kell venni, hogy a piaci ár többnyire torzít, ugyanis egyrészt a szerződéskötéskori értéket jelenti, még a válság okozta árcsökkenés előttről, másrészt a banki értékbecslők sokszor felfelé húzó szemüvegén át került megállapításra. Vagyis az eredeti piaci értékhez nem lehet viszonyítani, mert az a fenti két ok miatt jóval magasabb, mint a jelenleg reális szint. Ha a limitárat a jelenlegi piaci értékhez viszonyítjuk, úgy már alig 10%-os megtakarítás jön ki, ami miatt pedig nem érdemes az alább részletezett jogi és anyagi kockázatokat vállalni, ami a bedőlt ingatlanok megvásárlásának velejárója.

A nehéz értékesítés oka még, ahogyan említettük, a jogi konstrukció bonyolultsága:

Ahogyan „rendes” ingatlanügyletnél is, adásvételi szerződést csak akkor lehet kötni, ha az adós együttműködik a bankkal, és ezért cserében a bank megadja hozzájárulását az elidegenítéshez. Az adósok azonban még a tartozás lejártát követő 180 napos türelmi idő alatt sem látják be, hogy csak úgy szabadulhatnak adósságukból, ha gyorsan - és emiatt akár kicsit áron alul – eladják lakásukat, a végsőkig próbálják megtartani azt. Ha nincs kooperáció (az esetek 80%-ában), akkor csak követelést lehet vásárolni, ami bizonytalanságot és további jogi procedúrákat jelent. Arról nem is beszélve, hogy októbertől már nem lehet az adósokat kilakoltatni az időjárási körülmények miatt, egészen tavaszig. Ezt a kockázatot a vásárlók többsége nem vállalja, főként nem 10%-os potenciális nyereségért.

További probléma, hogy ahol az adós olyan sok törlesztőrészlettel tartozik, hogy a bank érvényesíti jogait vele szemben, ott egyéb terhekkel is kell számolni. Sokszor 100 ezres nagyságrendű közüzemi és közös költség tartozás is fennáll, végrehajtási jog van az ingatlanon, ezeket szintén rendezni kell valahogyan, a vételár ezt nem minden esetben fedezi még a banki tartozás mellett.

Összességében tehát nincs számottevő nyereség a számos fentiekben részletezett kockázat ellenében. Ehelyett sokkal jobban megéri tiszta jogi konstrukcióban vásárolni. A 10% körüli árengedményt professzionális áralku eredményeként is el lehet érni, csak tisztában kell lenni a piaci körülményekkel, műszakilag és jogilag is megalapozott érvekkel kell érkezni. Ebben nyújt segítséget a vevők érdekképviseletére szakosodott Alku-Novum Kft., mely kockázat nélküli konstrukcióban, sikerdíj ellenében végez áralku szolgáltatást.