Stabil maradt a játékpiac

Optimista hangulatban várják a karácsonyi időszakot a magyar játékkereskedők. A bizakodásra az ad elsősorban okot, hogy a forgalom az elmúlt évben a válság hatására sem csökkent, sőt kismértékű bővülés is megfigyelhető a piacon, ez a szezonális hatások miatt egyedül az utóbbi egy-két hónapban fordult csökkenésbe. „Ezek a jelek azt mutatják számunkra, hogy az emberek nem a gyerekeikre fordított kiadásaikon spórolnak” – mondta a Világgazdaságnak Gyaraki József, a Magyar Játékkereskedők Egyesületének elnöke, aki egyben a piac egyik meghatározó nagykereskedelmi cégének, az idén 20 százalékos növekedést elért Regio Játékkereskedelmi Kft.-nek az ügyvezető igazgatója is.

A hagyományos játékok mintegy 40 milliárdos piacán meghatározó szeletet, hozzávetőleg 80 százalékot, a hipermarketek fölöznek le, amelyek Gyaraki József szerint a játékokat csupán vevőcsalogató eszközként tartják. Hozzátette: a hiperláncok az áruikat a belföldi nagykereskedőktől függetlenül, saját importforrásból szerzik be, ezért forgalmuk nagyon nehezen becsülhető. A magyar gyártók, illetve nagykereskedők termékei csak abban az esetben kerülnek a polcaikra, ha a saját importtermékeik mellett még marad hely.

A teljes piac forgalma évente 15-16 százalékkal bővül, ám a magyar játékok részesedése évi 8-10 százalékkal csökken hazánkban. Ez elsősorban a távol-keleti, nagy szériában előállított termékek behozatala miatt alakul így. Ma már a hazai gyártók is képesek lennének nagyobb mennyiségben és gazdaságosabban gyártani, azonban a magas energiaköltségek és a drága alapanyagok miatt továbbra sem léphetnének fel hatékonyan az importtal szemben. A termékek közül csak azok maradtak meg a magyar gyártók kínálatában, amelyeket nem éri meg nagy távolságból ideszállítani. Ilyenek a nagy kiterjedésű, fújt technológiával gyártott, illetve fröccsöntött műanyag játékok. Bár ezekből túlnyomórészt valóban a belföldön gyártott termékek érhetők el a hazai boltokban, az ebből származó bevétel évente összesen csak 3-4 milliárd forintot hoz a gyártóknak, ez a teljes piacnak csupán az egytizede. Ezt is inkább a tavaszi–nyári időszakban realizálják, hiszen ezek a típusú játékok elsősorban szabadtéri használatra valók.

Nem csoda tehát, ha a kereskedőkkel ellentétben a gyártási tevékenységet előtérbe helyező hazai cégek nem várnak sokat az ünnepi vásárlási rohamtól, amely egyébként az éves eladások mintegy 40 százalékát jelenti. Mivel az őszi-téli időszakban a belföldön előállított játékoknak minimális a forgalma, egyre több gyártó foglalkozik nagykereskedelemmel is.

A legnagyobb magyar játékgyártó, a Metalcar Kft. már 1992 óta forgalmazza más gyártók termékeit, így tulajdonosának jó rálátása van a piaci folyamatokra. „A saját előállítású termékeink piaca sajnos évről évre szűkül, és az évnek csupán egy meghatározott szakaszában jelentenek forgalmat. A nagykereskedelmi tevékenység folytatása nekünk és bizonyára másoknak is abban segít, hogy az ebből fakadó bevételkiesést némileg ellensúlyozza” – mondta Marosi István tulajdonos, ügyvezető igazgató. Mint hozzátette: a multicégek jelenléte miatt egyszerre lehet örülni és aggódni. Gyártóként örülnek, hogy termékeik túlnyomó részét a hipermarketek felvásárolják. Nagykereskedőként azonban a kereskedelem koncentrációja nagyon megnehezítette a dolgukat. Jelzi ezt, hogy míg a nagykereskedelmi tevékenységük beindításakor 60-70 vidéki viszonteladó alkotta az ügyfélkörüket, mára a külföldi láncok térnyerése miatt ez a szám tízre csökkent. Az ünnepi időszak kapcsán a Metalcarnál is bizakodóak. Arra számítanak ugyanis, hogy bár a forgalom összességében kisebb lesz, a hagyományos játékok sokkal jobban fogynak majd, mint a konkurens terméknek tartott tartós elektronikai cikkek.

„A családok anyagi helyzetének vélt vagy valós romlása az olcsóbb játékok forgalmának kedvez” – vélekedik a jelenlegi helyzetről Turi András, a legnagyobb árbevételű kis- és nagykereskedő cég, a Gulliver Kft. ügyvezető igazgatója. Megjegyezte azt is: mivel a válságban a fogyasztók sokkal inkább árérzékennyé válnak, mint egyébként, a reklámoknak nagyobb szerepük lehet a vásárlói döntések meghozatalában. Turi András szerint minden jel arra mutat, hogy a jövő évtől már a korábbi növekedési pályára állhat a játékkereskedelem.