Vagyongazdálkodási céget alapítottak a szerzetesrendek

Az együttműködés gyakorlati hozadéka többek között, hogy együtt kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak beszállítóikkal, és olcsóbban tudják üzemeltetni és működtetni oktatási, szociális, egészségügyi és egyéb célú intézményeiket, ingatlanjaikat. Az idén közösen szereztek be gázt és villamos energiát, a megtakarítás főleg ebből adódott.
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között, akik már öt éve együttműködnek. A pesti belvárosban most is zajlik a korábban az ELTE által „lakott” Piarista közi épület felújítása: alul üzletek, éttermek kapnak helyet, a középső szinteken a piaristák oktatási intézménye, a felső két emeleten pedig luxus bérirodákat alakítanak ki. Eszter Elemér, a PBG vezérigazgatója szerint mind az üzletek, mind az irodák esetében előrehaladott bérlői tárgyalásokat folytatnak. A többmilliárdos beruházást a KDB Bank finanszírozza. Lapunknak azt is elmondta, hogy további, hasonló hasznosításokat készítenek elő más egyházi szervezetekkel közösen, főleg Budapesten.

A vezérigazgató szerint a kft. jövőre más területekre is ki akarja terjeszteni a munkáját, hogy az így megtakarított pénzt a szerzetesrendek vállalt fő feladataikra, az oktatásra, az egészségügyi és a szociális ellátásra tudják fordítani. A kft. más rendek számára is végezne szolgáltatásokat, ezek díjának alacsonyan tartásához is felhasználná az alaptevékenységből származó megtakarítást. Felvetésünkre megerősítette, hogy például az ingatlanok későbbi felújításához vagy állagmegóvásához szükséges építőanyagok közös beszerzése is szóba jöhet. Biztos, hogy a rendek gépjárműflottájának kezelését is megkezdik, valamint ésszerűsítik az informatikai és távközlési megrendeléseket. Biztosítási szerződések kapcsán egyébként néhány egyházi szervezet már eddig is közösen lépett fel, ezt a jövőben is folytatják.

A bencések legfőbb magyarországi központjában, Pannonhalmán évek óta beruházássorozat zajlik. A legutóbbi fejlesztés november végén zárult le: 366 millió forintért biomassza-fűtőművet létesítettek, ehhez 183 millió forintos állami támogatást kaptak. A jelenlegi csúcshőigény mintegy 60 százalékát lefedő biomasszakazán-kapacitással részlegesen kiválthatók a földgázüzemű kapacitások, ezzel a hőtermelés közel 80 százaléka helyeződik át megújuló energiaforrásra. A projekt hosszú távú, közvetlen célja az energiaellátás racionalizálása és a költségcsökkentés.

A gazdasági tevékenység ugyan nem meghatározó a hitéleti, szociális, oktatási munka mellett, de az egyházak szerint segíti gazdálkodásukat. Többen közülük könyveket árulnak, borral kereskednek. Némelyik bérbe adja egyes ingatlanait vagy azok részeit. A szerzetesrendek közül azonban csak kevesek tudnak viszonylag nagyobb pénzösszeggel gazdálkodni, mint például a bencések, az ő évi költségvetésük 1,5 milliárd forint. A többi rend költségvetése ennek a fele-harmada, vagy még kisebb része. Az üzemeltetésre szolgáló pénz pedig a normatív támogatásnak csupán a töredéke.

A történelmi egyházak és intézményeik hátrányos vagyoni helyzetét az 1989 óta zajló kárpótlás csekély mértékben tudta megváltoztatni, ugyanis nem vagy csak elenyésző részben kapták vissza termelőeszközeiket. Eközben ingatlanjaik fenntartása és fő tevékenységeik – oktatás, gyógyítás, szociális ellátás – forrásigényesek. A szaktárca ugyanakkor elkészített egy átfogó elemzést az ingatlanok több cikluson átnyúló rendezéséről, és sikeresnek tartja a folyamatot. Több kisebb egyház (magyar ortodoxok, román ortodoxok, adventisták, metodisták, üdvhadsereg) ingatlanügyei gyakorlatilag teljes mértékben megoldódtak. A kormány a járadékmegállapodások megkötését követően 1999-ben fogadta el a 2011-ig rendezendő ügyek jegyzékét. Az ebben foglaltaknak megfelelően 1998–99-es árakon összesen mintegy 61,55 milliárd forint értékű, 1719 volt egyházi ingatlan ügyét rendezték-rendezik 2011-ig, aktualizált értékeken. A hátralévő bő egy évben 101 ingatlan ügyét kell lezárni, ezek értéke 2,8–4 milliárd forint közé tehető.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közvetlen megállapodásával 2001-ben került egyházi tulajdonba a budapesti Szent István-bazilika.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közvetlen megállapodásával 2001-ben került egyházi tulajdonba a budapesti Szent István-bazilika. Rendet vágnak a szerzetesek A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között, A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között -->