Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok között Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető elemzője a szaktárca közleményében.
Suppan szerint idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak.
A kormány többek közt bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt, és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak
– fogalmazott a vezető elemző, aki rámutatott arra is, a kormányzat nemcsak megőrizte nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat. 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte.
Suppan szerint a nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni – ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul.
Úgy látja, 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, aminek eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, ami 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett.
„Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a mediánkeresetek 205 százalékos
növekedését. Ez 81 százalékos bővülés reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme közel kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése – egymillió fővel többen dolgoznak – és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szeresére emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog” – fogalmazott.
Hozzátette: a kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. „Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban a gázhoz és a villamos energiához. A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor Programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez.”
Ez a különbség: míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.