BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felső vezetők munka nélkül

Az utóbbi hónapokban jóval több felső vezető keres állást, mint a válságot megelőző időben – ez a szakértők egybecsengő tapasztalata. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke szerint a számuk biztosan többszöröse a válság előttinek. Sághy András, a Kienbaum vezetői tanácsadó cég magyarországi ügyvezető igazgatója nem vállalkozott az állástalan vezetők számának megbecsülésére, szerinte ez merész vállalkozás lenne. Az azonban biztos – tette hozzá –, hogy „a válság óta, ha meghirdetünk egy felső vezetői pozíciót, előfordul, hogy akár 70 százalékkal több jelentkezést kapunk, mint mondjuk a válság előtt”.

A szembeszökő változás kézenfekvő oka lehet, hogy kevesebb foglalkoztatottnak kevesebb vezető kell. Sághy András szerint a gyártó cégek jelentős része ugyanis visszafogta a termelést, így létszámot is csökkentettek, tehát megszűntek bizonyos vezetői pozíciók. Például feleslegessé vált a termelési igazgató. De előfordult vezetői posztok összevonása is. Ezzel párhuzamosan kevesebb felső vezetői pozíciót hirdetnek meg a cégek, így egy szűk álláskínálatra sokkal nagyobb kereslet jelentkezik. Ezt egyébként a munkaerőt kereső vállalatok nagyon jól ki is használják – mutatott rá a szakember –, hiszen jóval több jól kvalifikált jelentkező közül választhatnak, mint a válság előtt, és sokkal keményebb feltételeket szabhatnak. Vidéken azonban kissé más a helyzet – jelezte –, ugyanis nehezebb a keményebb feltételek mellett jelöltet találniuk a fejvadász cégeknek, hiszen nem biztos, hogy abban a 60-70 kilométeres körzetben akad az ilyen elvárásoknak megfelelő vezető.

Megfigyelhető az is az ügyvezető szerint, hogy alacsonyabb presztízsű vagy kisebb fizetéssel, illetve kevesebb kihívással járó feladatköröket is elvállalnak az álláskereső felső vezetők, főleg, ha már sok idő eltelt az elbocsátásuk óta. A gazdasági kényszer, a családi kötelezettségek miatt is muszáj lépniük – fogalmazott.

Csaposs Noéminak azonban vannak olyan tapasztalatai is, hogy a cégek gyakran nem szívesen veszik fel őket ilyen helyzetben. Esetenként túlképzettnek találják őket, illetve úgy gondolják, nagyobb a veszélye, hogy egy jobb lehetőség miatt a válság után otthagyja a céget a pozícióhoz túlképzett felső vezető – mondta az SZTMSZ elnöke.

A válság miatt egyes iparágakban tapasztalható volt az is, hogy visszavágták a menedzsmentfizetéseket. Megfigyelhető az a tendencia is – ami egyébként már a válság alatt elkezdődött –, hogy a felső vezetők alapbérét alacsonyan tartják, és inkább a jövedelmük teljesítményalapú részét növelik, hogy így ösztönözzék őket az eredményességre. A bankszektorban és a gyógyszeriparban viszont nem csökkentek szignifikánsan a fizetések, és az alapbért sem tartják alacsonyan. Ez a tendencia inkább azokban a szektorokban figyelhető meg, ahol nehéz igazán jó szakembereket találni, ezért igyekeznek megtartani a már meglévő vezetőket – mondta Sághy András.

Azzal kapcsolatban, hogy meddig tarthatnak a zord idők a felső vezetők számára, az ügyvezető elmondta: amíg el nem kezdődik a kilábalás, és fel nem lendül újból a munkaerőpiac. „Azonban a válság alapvetően átírja a munkaerő-piaci struktúrákat is. Tehát például nem biztos, hogy a válság után újból feltöltik azt a vezető pozíciót, amit a válság miatt szüntettek meg, vagy lehet, hogy érintetlenül hagyják a vezetői pozíciók válság miatti összevonását is.” Azt is megemlítette ugyanakkor, hogy a recesszió a vezetők gondolkozását is megváltoztatta. „Elképzelhető, hogy lojálisabbak lesznek, s a válság elmúltával sem hagynak ott egy olyan céget, ahol esetleg alacsonyabb a fizetésük, mint szeretnék, vagy alacsonyabb pozícióban vannak” – fogalmazott. KÉ

Hasonló tendenciák Nyugat-Európában és Amerikában is, de azért jelentősek a különbségek is – véli mindkét szakember. Németországban például drágább elbocsátani a felső vezetőket, és inkább abban gondolkoznak, hogy másik munkakörbe vagy egy másik országba, a cég egyik leányvállalatához helyezik át őket.

Ugyanakkor ott jobb helyzetben vannak az 50 év feletti vezetők, mint nálunk. Itthon ez a kör nagyon nehezen talál munkát, mert a cégek úgy vélik, hogy nem lehet velük hosszú távon számolni. Németországban viszont értékesnek tartják őket az életkorral járó nagyobb tapasztalatuk miatt – mondta Csapos Noémi

Ugyanakkor ott jobb helyzetben vannak az 50 év feletti vezetők, mint nálunk. Itthon ez a kör nagyon nehezen talál munkát, mert a cégek úgy vélik, hogy nem lehet velük hosszú távon számolni. Németországban viszont értékesnek tartják őket az életkorral járó nagyobb tapasztalatuk miatt – mondta Csapos Noémi-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.