Mi legyen az élelmiszerek címkéin?

Mint arról beszámoltunk, brit fogyasztóvédők különleges akcióval hívták fel az európai parlamenti képviselők figyelmét a készülő élelmiszerjelölési tervezettel kapcsolatos hiányosságokra. A Which? magazin kiadója fánkokat küldött a képviselőknek és az Európai Bizottság elnökének, ezzel jelezve, hogy a várhatóan elfogadásra kerülő jogszabály eredményeképpen akár a lekváros fánk vagy a kolbász gyártói is azt állíthatják majd, hogy ezek a termékek egészségesek.

Az akció apropóját az adja, hogy az EU illetékes bizottsága kedden szavazott az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabálytervezetről. A szöveghez mintegy 900 módosító indítvány érkezett, amelyekről egyenként szavaztak a tagok – az európai fogyasztóvédelmi egyesületek több-kevesebb megelégedésére. A jogszabályt véglegesen az Európai Parlament fogadhatja el május végén vagy június elején, de várható, hogy addig számtalan, a Which? megmozdulásához hasonló lépésre szánják el magukat a civilszervezetek.

A bizottság elfogadta ugyan, hogy tíz tápanyag típust kötelező legyen feltüntetni a termékeken (köztük energia tartalom, zsírok mennyisége, telített zsírsavak, szénhidrátok, cukor, só, protein, rost, transz zsírsav), az viszont nem világos, hogy ezek hogyan jelennek meg a címkéken – derül ki a civilszervezeteket tömörítő irányadó európai szervezet munkaanyagából.

A britek tiltakozását részben az váltotta ki, hogy elutasították az úgy nevezett közlekedési lámpa koncepciót, amelyet a szigetországban alkalmaznak. Ennek alapján piros, sárga, illetve zöld színnel jelölik, hogy az adott termékben egészségtelen, közepes vagy egészséges mennyiség található-e a tápanyagokból.

Olvashatóan és a termék nevével egy mezőben tüntetik majd fel annak leírását, a hús- és haltermékeknél pedig minden esetben annak típusát, világosan jelezve, ha az egyik összetevőt lecserélték. A jövőben a hús- és tejtermékeknél, zöldségeknél, gyümölcsöknél jelzik majd a származási ország nevét. Fontos változás, hogy vélhetően elfogadják a 3 milliméteres minimális betűméret kötelezővé tételét. A cégek lobbija ellenére fenntartják, hogy a tápanyagok mennyiségét 100 gramm/milliliter terméken kell megadni, nem pedig adagonként. Ez azért fontos – mondta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője. Dömölki Lívia szerint ha az adatokat adagonként határozzák meg, akkor a gyártók hajlamosak irreálisan kis adagokat meghatározni a „szebb” számok érdekében.

Nem fogadták el ugyanakkor az úgy nevezett tápanyag profilok alkalmazását, ami a brit fogyasztóvédők egyik fő problémája. A profilok lényege, hogy az adott termék vagy termékcsoport (például tejtermékek vagy joghurt, sajt, stb.) esetében meghatározzák a lényeges tápanyag jellemzőket, figyelembe véve az európai fogyasztók táplálkozási igényeit is. Az Európai Bizottság egyébként 2008-ban felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt arra, hogy nyújtson szakmai támogatást ezek kidolgozásához.

A szavazást nem megfelelően interpretálják a civilszervezetek – kommentálta Which? akcióját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Élelmiszerlánc-elemzési Főosztályának vezetője. Gyaraky Zoltán úgy látja, hogy a rendelettel, – ami egyébként szerinte Luca székeként próbál jó ideje megszületni – összességében jól járnak az európai fogyasztók.

A szakértő úgy látja, a lényeg, hogy a tápanyagtípusok feltüntetésének fontossága terén nincs vita a résztvevők között. Igaz ugyan, hogy a színkódokat nem biztos, hogy alkalmazzák majd az EU-ban, de ez főként a britek „vesszőparipája”. Gyaraky szerint kompromisszumos megoldás lehet, hogy Brüsszel a kötelező elemeken túl teret enged a nemzeti szabályozásnak is a címkék terén, így London is megtarthatja saját rendszerét, még ha azt nem is veszi át az EU.