Nyugaton siker, nálunk csak ígéret

Bár tavaly Magyarországon is nőtt az érdeklődés a pelletes fűtés iránt, a hozzá szükséges technológia még gyerekcipőben jár. Nyugat-Európában viszont az elmúlt évtized sikersztorijának számít az új fűtési mód. 2009-ben a Magyar Pellet Egyesület (MPE) cégei 40 ezer tonna pelletet állítottak elő, és 800 készüléket hoztak forgalomba, az egész országban pedig 1200 pelletkazánt vásároltak. Összehasonlításként: Olaszországban valamivel több mint 300 ezer, Németországban 140 ezer pelletkazánt és -kandallót adtak el.

Az európai pelletfelhasználás 2000–08 között több mint tízszeresére nőtt, tavaly a becslések szerint megközelítette a 11 millió tonnát, s jövőre várhatóan meghaladja a 12,5 milliót. Ausztriában már minden harmadik új építésű családi házba pelletkazán kerül. Az átállást ösztönözte, hogy az elmúlt években – ellentétben Magyarországgal – Nyugat-Európában viszonylag magas volt a fosszilis energiahordozó ára. A hazai pelletágazat csak 2006-tól, a gázárak drágulása óta erősödik.

Európa nyugati felén az új fűtési módra történő váltást kedvezményes – Olaszországban 10, Németországban és Ausztriában 7 százalékos – áfakulcsokkal, illetve 30 százalékos készülékvásárlási kedvezménnyel segítették. Felhasználói és döntéshozói oldalon is felismerték a viszonylag fiatal pelletágazatban rejlő lehetőségeket, és széles körben tették ismertté a megoldást – olvasható a Magyar Pellet Egyesület ágazatfejlesztési stratégiájában.

E fűtési mód magyarországi hívei is a hazai kereslet megteremtésének fontosságát hangsúlyozzák. „Bár a Pannon Pellet Kft. főleg pelletgyártásra jött létre, a társaság fűtőkészülékeket is forgalmaz a piac felfutása érdekében” – mondta lapunknak Moór András, a hazai pelletpiac egyik meghatározó cégének ügyvezetője. Bár az elmúlt egy-két évben jelentős előrelépés történt a pellet ismertségének hazai növelésében, még sok a behoznivaló. „Úgy tűnik, sokszor a döntéshozók sincsenek tisztában a megoldás jelentőségével” – mutatott rá Jakab Andrea, az MPE kommunikációs munkatársa.

A pellet mintegy 30 százalékkal olcsóbb is a gáznál, az ár-érték arányt tekintve pedig alig drágább a fafűtésnél. Szakemberek szerint két kilogramm pellet fűtőértéke megfelel egy köbméter gázénak, ez a jelenlegi árakat figyelembe véve 30 százalék körüli megtakarítást jelent.

Az MPE ágazatfejlesztési stratégiája szerint – szabályozott piacfejlesztéssel – öt év alatt a hazai lakossági fűtési és használati melegvíz-igény hét százalékát a pellet adhatja. Ezzel évi 716 millió köbméter földgázt lehetne kiváltani. Ehhez 41 pelletgyártó üzemet kellene építeni a meglévő tíz mellé.

Különleges tüzelőanyag

A pellet kizárólag természetes fa-, illetve biomaszsza-alapanyagból sajtolt, hat milliméter átmérőjű, henger alakú granulátum. Rendkívül jó égési tulajdonságú. A fapelletet fűrészporból és faforgácsokból préselik össze nagy nyomáson. Kötőanyagként a fában meglévő, a préseléskor kiváló lignin szolgál. Speciális kazánban történő égése során csak annyi szén-dioxid szabadul fel, amennyit a fa élete során megkötött, és amennyi a természetes korhadása folyamán amúgy is felszabadulna. A pellet égetése tehát globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagok mennyiségét Hatásfoka 93-95 százalékos, mivel a nedvességtartalma csak 10 százalék körüli, szemben a fáéval, amelyé akár 30-40 százalékos vagy több is lehet.

„A Pannon Pelletnél 370 ezer forinttól kaphatók légfűtéses pelletkandallók. A 450–600 ezer forintos, vízteres berendezések már rácsatlakoztathatók a központi fűtésre, és egy 120-130 négyzetméteres lakás fűtését lehet megoldani vele” – mondta Moór András.

Az MPE egyébként kilenc pelletgyártót és 13 kazánforgalmazót számlál.

A hazai pelletágazat jó néhány gyermekbetegségtől szenved Jakab Andrea szerint. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatás-fejlesztésre, hogy a technológiát az itteni viszonyokhoz igazítsák, s több hazai fejlesztésű pelletkészüléket gyártsanak.-->