Milliárdokra rúgó károk

„Elég nagyra dagadt már a vulkánválság ahhoz, hogy kimondjuk végre: elégedetlenek vagyunk az ügy politikai kezelésével kapcsolatban” – fakadt ki Giovanni Bisignani, a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) elnöke tegnapi párizsi sajtótájékoztatóján. Az egész kontinensre kiterjedő légtérzárlat eddig 1 milliárd dollár kárt okoz az érintett légitársaságoknak, mindezt úgy, hogy a zárlatot nem előzte meg sem kockázatbecslés, sem konzultáció, a hatóságok döntéseit nem koordinálták, nemhogy központilag irányították volna – kelt ki Bisignani a nemzetállami szinten meghozott, immár egész Európa légterére kiterjedő zárlat ellen.

Mint ismeretes, az izlandi hamufelhő terjedése miatt immár 30 ország légterét zárták le, ennek nyomán 313 reptér forgalma bénult meg részben vagy egészében, mintegy 6,8 millió utas ragadt utazásának indulóhelyén.

Az elégedetlenséget meglovagolva a világ valamennyi nagy légitársaságát tagjai közt tudó IATA Európa érintett kormányaihoz fordul: bírálják fölül légi irányítási hatóságaik országos tiltó rendelkezéseit, számítógépes modellezés helyett helyben végzett mérésekre alapozva tekintsék át újra a légizárlat indokoltságát, és ha van rá mód, nyissanak meg legalább néhány fontosabb légifolyosót.

Ezzel párhuzamosan – és tőle nyilván nem függetlenül – több nagy európai légitársaság a hét végén utas nélküli tesztrepülésekkel kívánta bizonyítani: a hamuszennyezettség szintje már nem jelent veszélyt a légi forgalom biztonságára – a teljes légtérzár értelmetlen, hovatovább kártékony. A Lufthansa tíz üres repülőgéppel járta be a Frankfurt–München légi utat, majd a gépek átvizsgálása után megállapították: sem a borításukon, sem a hajtóműveiken nem találták nyomát károsodásnak. Hasonló eredményre jutott az Air France-KLM, a British Airways (BA), valamint az Air Berlin is tesztrepüléseik kiértékelésekor.

Tegnap délután az Európai Unió közlekedési miniszterei telekonferencián értékelték a kialakult helyzetet. Siim Kallas, a brüsszeli bizottság közlekedési biztosa még a virtuális ülés előtt jelezte, részleges légtérnyitás várható: „A repülés újraindítása nem várhat addig, amíg az utolsó pernye is le nem hullik.” A miniszteri értekezleten alkalmasint terítékre került a légitársaságok megsegítésének engedélyezése is. Joaquín Almunia, az EU versenyügyi biztosa előre jelezte: a helyzet több szempontból is hasonlatos a 2001. szeptember 11-ét követőhöz. Rendkívüli állapot állt elő, amelyben az érintett gazdasági társaságokat rendkívüli segély illetheti meg. A versenyügyi biztos szerint az uniós jogalkotás mindig is lehetővé tette, hogy katasztrófák esetén nemzeti szinten kárpótolják a károsult cégeket – maguk a tagállamok azonban korántsem egységesek a lehetséges kárpótlást illetően. Peter Ramsauer német közlekedési miniszter például kizárta, hogy a szövetségi állam bármilyen címen rendkívüli támogatást folyósítson a német légitársaságoknak.

Az európai hatóságok és szolgáltatók eközben megállapodtak abban, hogy az európai légteret biztonsági szempontból osszák fel háromféle – tiltott, akadálytalanul, valamint kockázatosan repülhető – zónára. A zónákat mindig az aktuális országra jellemző meteorológiai viszonyok és a felhőzet helyzete függvényében a nemzeti közlekedési hatóságok határoznák meg.

Javul a hazai helyzet

Fokozatosan javul a helyzet, a magyar légteret már teljesen megnyitották a légi forgalom előtt – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. Hozzáfűzte: a vulkán további aktivitása miatt a helyzet elhúzódására számítanak. Beszélt arról is, hogy egy-két napon belül kialakítanak egy „központi információs megoldást” is, ahonnan könnyebben lehet majd nyomon követni az aktuális helyzetet. Markó Andrea, a Hungaro-Control Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: várhatóan éjfélig nyitva marad a magyar légtér, és attól függően hagyják nyitva vagy zárják le újra, hogy hol helyezkedik el a felhő az éjszaka folyamán.

Az utazás és a turizmus a világ GDP-jének 5 százalékát adja – ennek a 3000 milliárd dollárnyi értéknek az egyharmada Európában realizálódik, elsősorban a nyári hónapokban. Vanessa Rossi becslése szerint ez ugyan a legvadabb vulkáni tevékenység esetén sem veszne el teljes egészében, az iparág elmaradt bevételei azonban így is megközelíthetik a heti 5-10 milliárdos értéket.

A természeti csapás másik nagy áldozata a szállítói szektor lehet: az árumozgatás volumenére ugyan nem jelent akkora csapást a légi forgalom kiesése (mivel jórészt vízen és szárazföldön bonyolódik), értékalapon számolva azonban a 40 százalékot is elérheti az iparág vesztesége.

A légitársaságok már most közzétették eddig becsült veszteségeiket.

A British Airways 15-20 millió fontra teszi a csoport hamufelhőből fakadó napi veszteségét, az Air France 35 millió, a SAS 29 millió, az ír Air Lingus 7 millió euróra.

Különösen nagy veszteséggel számolhatnak még az expressz csomagküldő szolgálatok és a romlékony árut – virágot, gyümölcsöt, gyógyszert – exportálók.

A DHL, az UPS és a Fedex napi veszteségei szakértők szerint elérhetik a 15 millió dollárt.

Az utazás és a turizmus a világ GDP-jének 5 százalékát adja – ennek a 3000 milliárd dollárnyi értéknek az egyharmada Európában realizálódik, elsősorban a nyári hónapokban. Vanessa Rossi becslése szerint ez ugyan a legvadabb vulkáni tevékenység esetén sem veszne el teljes egészében, az iparág elmaradt bevételei azonban így is megközelíthetik a heti 5-10 milliárdos értéket.

A természeti csapás másik nagy áldozata a szállítói szektor lehet: az árumozgatás volumenére ugyan nem jelent akkora csapást a légi forgalom kiesése (mivel jórészt vízen és szárazföldön bonyolódik), értékalapon számolva azonban a 40 százalékot is elérheti az iparág vesztesége.

A légitársaságok már most közzétették eddig becsült veszteségeiket.

A British Airways 15-20 millió fontra teszi a csoport hamufelhőből fakadó napi veszteségét, az Air France 35 millió, a SAS 29 millió, az ír Air Lingus 7 millió euróra.

Különösen nagy veszteséggel számolhatnak még az expressz csomagküldő szolgálatok és a romlékony árut – virágot, gyümölcsöt, gyógyszert – exportálók.

A DHL, az UPS és a Fedex napi veszteségei szakértők szerint elérhetik a 15 millió dollárt. Vélemény Szilágyi Károly. A Budapest Airport Zrt. szóvivője. „Hétfő délig nagyságrendileg 700 járatot töröltek Ferihegyen, ez körülbelül fele-fele arányban érintett érkező, illetve induló repülőket, de arról, hogy emiatt pontosan hány utas nem tudott gépre szállni, nincsenek még számításaink. Arról is csak több nappal a helyzet rendeződése után tudunk pontos összesítést mondani, hogy a vulkánkitörés miatti légiforgalmi korlátozás hogyan érintette a Budapest Airport utasforgalmát, és ennek milyen pénzügyi hatásai voltak. A helyzet továbbra is bizonytalan, hiszen a magyar légtér hétfő délutáni megnyitása sem jelentette azt, hogy elindult a menetrend szerinti forgalom. Ennek oka, hogy számos légitársaság fenntartotta a járattörléseit, hiszen a gépek és a személyzet összeszervezéséhez, illetve az utasok értesítéséhez is idő kell, nem beszélve arról, hogy az Európa egy részén még élő légtérzárlat miatt több célpont továbbra is elérhetetlen maradt.”

Hegedűs Ádám. A Malév Zrt. szóvivője. „Több mint egymilliárd forintos bevételkiesést okozott eddig a Malévnak a vulkánkitörés következtében elrendelt légtérzár. Előzetes becslés szerint a kár teljes összege eléri a 3 milliárdot, ennek pontos mértékét azonban csak akkor tudjuk majd felmérni, ha a légi közlekedés egész Európában teljesen helyreállít, és a magyar légitársaság is normál menetrend szerint tud üzemelni. Tegnap éjfélig több mint kétszáz járatunkat kellett törölni, ez mintegy 30 ezer utast érintett. A földön maradt utasok többségének van foglalása a törölt járat helyett másikra. A repülőjegyek árának visszafizetése bevételkiesést, az átfoglalások pedig további költségeket okoznak a társaságnak. A Malév – miután a HungaroControl éjfélig feloldotta a magyar légtérzárat – elindította varsói, prágai, zágrábi és bukaresti járatait. A légitársaság az éjfélig tartó rövid időintervallumra való tekintettel, valamint arra, hogy számos európai repülőtér zárva tart, nem indított több járatot hétfőn.”

Erdei János. A Magyar Szállodaszövetség elnöke. „Újabb komoly nehézséget jelentett az elmúlt években amúgy is gondokkal küszködő hazai szállodaiparnak a vulkánkitörés okozta légtérzár. A tagjainktól bekért gyorsjelentések alapján a túlnyomórészt külföldi vendégeket fogadó budapesti szállodák nagyságrendileg naponta százmillió forintos bevételkiesést kénytelenek elkönyvelni a törölt repülőjáratok következtében, ennek megfelelően az elmaradt forgalmuk péntek óta meghaladta a 300 millió forintot. Körülbelül ekkora kára származik a teljes fővárosi turizmusnak is a légtérzárból, ugyanis az elmaradt látogatók körülbelül a szállásdíjuknak megfelelő összeget költöttek volna egyéb turisztikai szolgáltatásokra az itt-tartózkodásuk alatt. Összességében egyébként jóval nagyobb kiesést okoznak az elmaradt utasok, mint többletforgalmat azok, akik esetlegesen tovább kényszerülnek Budapesten maradni a repülőterek leállása miatt. Normális esetben ilyentájt hétvégenként 4-5 ezer külföldi érkezik a fővárosba légi úton, és átlagosan 2,2 éjszakát terveznek eltölteni. Bízunk benne, hogy hamarosan visszatér minden a rendes kerékvágásba.”

Komora Zoltán. Az IBUSZ turisztikai igazgatója. „Szervezett nagy létszámú csoportjaink szerencsére nem voltak külföldön, de több egyénileg utazó vendégünk nem tudott időben hazaindulni a légtérzár miatt. Voltak olyanok, akik így vonattal, busszal jöttek haza a környező országokból, de néhányan meghosszabbították kint tartózkodásukat. Sajnálatos módon többek nem tudtak Magyarországról elindulni vakációjukra, nekik szerencsére a külföldi partnerhálózatunk rugalmas hozzáállásának köszönhetően módosítani tudtuk a szállásfoglalásukat egy későbbi időpontra. A kialakult helyzet egyébként jelentős többletfeladatot, plusz szervezési munkát adott nekünk, ez érezhetően megnövelte ezeken a napokon a működési költségeinket. Emellett a bizonytalanság miatt érezhetően csökkent a repülőjegy-értékesítési üzletágunk forgalma, főképpen a közeli időpontokra, ez bevételkiesést okozott. Bízunk a helyzet mihamarabbi rendeződésében, hiszen a hét második felében már szervezett csoportos utazásaink is indulnak külföldre.”

Balogh-Fazekas Anita. A MÁV-Start Zrt. szóvivője. „A légtérzár következtében jelentősen megnőtt a vasúti forgalom a nyugat-európai viszonylatokban, a legnagyobb utasszám-növekedést a Németországba és Prágába tartó vonatokon tapasztaltuk. Egy átlagos áprilisi hétvége ülőhely-kihasználtsága 30-40 százalék körüli hasonló úti célok irányába, az elmúlt hétvégén ez 80-90, esetenként 100 százalék volt. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a nemzetközi menetjegyek értékesítését, és a lehetőségekhez mérten pluszkocsival vagy pluszkocsikkal megerősítve közlekedtetjük a nemzetközi vonatokat. Ez történt az elmúlt hétvégén a Románia irányába induló szerelvények, a Zürich, München, Berlin és Bukarest irányába tartó éjszakai vonatok esetében is. A helyzetre való tekintettel a nemzetközi jegypénztáraink nyitva tartását meghosszabbítottuk, és több munkatársat rendeltünk be. A légtérzár cégünkre vonatkozó gazdasági hatásainak elemzése az elkövetkező napok feladata, azonban tudni kell, hogy a bevétel növekedése csak az egyik tényező a végső összesítésben, hiszen a megnövekedett forgalom és a hosszabb nyitva tartások biztosítása érdekében jóval több munkatársat kellett berendelni, és ennek kiadási vonzata is van.”

Kovács Miklós. Az Orangeways Zrt. vezérigazgatója. „A pénteki repülőtérzár óta az Orangeways forgalma mintegy duplájára emelkedett – ez részben a kapacitások maximális kihasználásának, részben pedig pótjáratok indításának köszönhető. Mindezek következtében a buszjárataink kihasználtsága gyakorlatilag 100 százalékos szintre emelkedett. Pótjáratindításra példa, hogy Prága és Berlin felé dupláztuk a járatszámot, és Németországon keresztül Párizsba is indulnak buszaink. A járatok sűrítésébe egyébként alvállalkozókat is bevontunk. Cégünk a partnereink közreműködésével segített abban is, hogy Skandináviából és Nagy-Britanniából is haza tudjanak érni a kinnrekedt utasok. További információ, hogy a Malév – a két cég között fennálló szerződés alapján – az Orangewayshez is irányított közvetlenül utasokat. Felkészültünk arra az esetre is, ha továbbra is fennmarad a légtérzár.”

-->