Vége a szállodák másfél éve tartó rossz szériájának?

2010. január–februárban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek, illetve vendégéjszakák száma egyaránt 3%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 1%-kal növekedett.

A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemezte. 2010-ben azonban 288 ezer külföldi vendég 770 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (7, illetve 6%-kal). A  vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb
küldő ország közül (Németország, Ausztria, Olaszország, Oroszország és Nagy-Britannia) a német és a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009-hez viszonyítva, a többi piac növekedést regisztrált. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban növekedést regisztráltak (öt-, négycsillagos egységek), a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 399 ezer belföldi vendéget és 894 ezer belföldivendég-éjszakát jelentettek, a vendégek száma stagnált, míg az éjszakák száma 1%-kal emelkedett. A belföldivendég-forgalom közel négyötödét fogadó szállodákban 2%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában az előző évihez képest. A vendégek körében szintén népszerű panziók esetében 9%-os
elmaradás következett be.

Bár a bázisévhez képest élénkült a vendégforgalom, 2008-hoz képest még mindig 8%-os a visszaesés. A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 2%-kal csökkent, míg Budapest 8%-os növekedést ért el, zömében a visszatérőben lévő külföldivendég-forgalom bővülése miatt. A Balatonon kívül a vendégforgalom visszaesése további négy turisztikai régiót érintett.

Az év első két hónapjában a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 32%-os volt (megegyezik a 2009. azonos időszaki értékkel), ezen belül az ötcsillagos szállodák 43, a négycsillagos házak pedig 38%-
os foglaltságot értek el. A legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (47%), bár kapacitáskihasználtságuk 3 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az új kategóriaként megjelenő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az év első
két hónapjában (23,5%). Bár a vendégforgalom élénkült 2009-hez képest, a kapacitások növekedése miatt (elsősorban a nem fővárosi négycsillagos, wellness-szállodák körében) tovább csökkentek a foglaltsági mutatók.

A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–februárban összesen 25 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 12 milliárd forint volt. Az összes bevétel a szálláshely-szolgáltatás
fogyasztóiár-indexének közel 2%-os emelkedése mellett folyó áron 1%-kal emelkedett az előző évhez képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 422 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 4335 forint volt. A szállásdíjbevételek csökkenését a külföldivendég-forgalom tekintetében jelentősen befolyásolta az erősödő forint/euró árfolyam. Januárban 269, februárban 271 forint volt egy euró, ami a két hónap átlagában 9%-os erősödésnek felel meg. Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 8–9%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

Kínálati oldalon 2010. február 28-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 1829, ezen belül a 724 szálloda 44 ezer szobával, a 835 panzió 10 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 270 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken februárban közvetlenül több mint 24 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző év azonos időszakinál 4%-kal kevesebb.