Program a vállalkozások megsegítésére

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt időszakban túllépett a megszokott feladatain – információszerzés, tanácsadás a vállalkozásoknak, segítség a pályázatok menedzselésében, rendezvények szervezése stb. –, és komoly gazdaságfejlesztési programmal rukkolt elő – mondta Bihall Tamás elnök. Már 2008 második felében elkezdték elemezni a cégek, különösképpen a kkv-k helyzetét, azt, hogy miként érintette őket a válság. Erre azért volt szükség, mert az állapotfelmérés alapján lehet kidolgozni a megfelelő intézkedéseket.
Az eredményből nyilvánvalóvá vált, a krízis az elmaradottabb régiókat másképp érintette, mint a fejlettebbeket. Ez utóbbiaknál lavinaszerű volt a gazdasági visszaesés – főleg a gépipar és a beszállítói hálózat leépülése –, ám ezt követően viszonylag gyorsan lehetett javulást elérni a termelés átstrukturálásával. Az északkeleti területeken azonban jóval alacsonyabb szintről zajlott le a lassú amortizáció. De ez talán még súlyosabb helyzetet eredményezett, amit jól jelez, a megyében csaknem 30 százalékos a munkanélküliség – Miskolcon is csaknem 20 százalék –, ilyen nagy még a rendszerváltás után sem volt, amikor összeomlott a bányászat, a kohászat. A kritikus állapotok miatt gondolták úgy a kamara vezetői, hogy már nem elégségesek a „békeidőben” bevált eszközök, ezért fogtak hozzá a gazdaságfejlesztési koncepció elkészítéséhez – jelentette ki Bihall Tamás. A munkába bevontak ezer vállalatot, önkormányzatokat, egyetemi kutatókat, intézményeket, a pontos adatok megszerzése érdekében pedig a KSH-tól és az APEH-től is segítséget kértek. Hosszú, alapos munka eredményeként készült el az anyag, amelyet március végén fogadott el a kamara.
A dokumentum a helyzetelemzést követően kitér arra, hogy négy ponton kellene beavatkozni a gazdasági szerkezetbe. Az első a gazdaságfejlesztés. A szakértők megállapították, hogy a megyében a vegy-, a gép-, az energetikai, valamint a környezeti ipar a húzóágazat, ezért ezekhez kell rendelni az uniós és a kutatás-fejlesztési forrásokat, ezekhez kell kapcsolódnia a szakképzésnek. S jobban kell figyelni a hozzáadott értékre, hiszen például a hazai vegyipar döntően alap- vagy kevésbé feldolgozott anyagokat gyárt, az igazi hasznot pedig azok a cégek fölözik le, amelyek jelentősen növelik a termék értékét. Azt is megállapították – fűzte hozzá az elnök –, hogy a foglalkoztatást három területen lehet bővíteni. Ezek: az építőipar, a falufejlesztő agrárium, valamint a turizmus, vendéglátás. A második pont a munkanélküliség csökkentése. A klasszikus munkahelyteremtő programokon kívül külön elhelyezkedési lehetőséget kellene teremteni a pályakezdő fiatalok számára. A közmunkaprogramot pedig ki kellene terjeszteni a vállalkozásokra is, hiszen azoknál sokkal hatékonyabban működne, mint például a kevésbé érdekelt önkormányzatoknál. Harmadikként a megye 15 kistérsége közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése a cél. Míg ugyanis Miskolc vagy Sátoraljaújhely viszonylag szerencsésnek mondhatja magát, addig tíz kistérség a leghátrányosabb helyzetű kategóriába tartozik. Idekapcsolódik a közbiztonság kérdése is. Oda jutottunk – fogalmaz a kamarai elnök –, hogy cégek azt fontolgatják, távoznak a sorozatos bűncselekmények miatt, mások pedig épp emiatt álltak el a beruházási szándékuktól. Ezért a bűnözés elleni küzdelemnek kiemelt feladatnak kell lennie.
S lényeges a megtartóképesség is – állítja Bihall Tamás. A megye népessége évi 5-10 ezerrel csökken, s épp a fiatalabb, képzettebb réteg vándorol el nagyobb számban. Ennek már most is súlyos gazdasági következményei vannak, s a helyzet csak tovább romlik, ha nem állítják meg a folyamatot.
Olyan akciókat, programokat kell tehát elindítani, hogy megérje itt maradni, beleértve a megbízható, perspektivikus munkahelyeket, a jó minőségű szolgáltatásokat, a kellemes lakókörnyezetet, a színvonalas kulturális, szórakoztató eseményeket.
A kamara elnöke tudja, a program végrehajtásához rengeteg önkormányzati, állami, uniós pénz kell. De bízik benne, hogy meg tudják értetni a helyi, megyei és országos döntéshozókkal: még mindig ez a sokkal olcsóbb, gazdaságilag, társadalmilag hasznosabb megoldás, mint egy leszakadó, perspektíva nélküli térséget működtetni, a munka nélkül lévő, reménytelen helyzetbe került tömegeket segélyezni. VG