Tizedével nőtt a lakásállomány

A rendszerváltás évétől, 1990-től 2009-ig Magyarország lakásállománya 11,7 százalékkal növekedett, a háztartásokban felhasznált energia viszont 5,3 százalékkal csökkent – egyebek mellett ezeket az adatokat is tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2009 című jelentése, amely a parlament honlapján olvasható.

Magyarországon 1990-ben 3,853 millió lakás volt, az ezredfordulón a szám 4,065 millióra, majd 2009-ben 4,305 millióra emelkedett. A számok mögött minőségi javulást is kimutat a KSH, lényegesen szellősebben élünk, mint húsz éve. Az elmúlt két évtizedben az egyszobás lakások aránya 17-ről 12 százalékra, a kétszobásaké 44-ről 40 százalékra csökkent, míg a háromszobásaké 40-ről 48 százalékra nőtt. A száz szobára jutó lakók száma szintén csökkent 1990 és 2009 között, 114-ről 90 főre.

A komfortot leíró számok is a minőség javulását tanúsítják. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya 83,3 százalékról 91,4-re, a fürdőszobával rendelkezőké pedig 78,3 százalékról 89,8-re emelkedett. Annak ellenére, hogy a lakások komfortja javult, a vízfogyasztásuk jelentősen csökkent. Amíg 1990-ben 579 millió köbméter vizet fogyasztottak a háztartások, 2008-ban már csak 361 millió köbmétert – 38 százalékkal kevesebbet – használtak el.

A lakosság 1989-ben 402,8 petajoule energiát használt fel, ez csökkent 2009-re 381 petajoule-ra. A lakosság által felhasznált energia összetevőit is elemzi a KSH. A gyakorlatilag változatlan mennyiségű benzint leszámítva a többi energiát a lakásokban használják fel. A szénfelhasználás mennyisége az elmúlt két évtizedben 92,3 százalékkal, 410 ezer tonnára csökkent. A tűzifánál kisebb, 30 százalékos volt a csökkenés, ebből tavaly 847 ezer tonna volt a lakossági felhasználás. A földgázfelhasználás viszont 93 százalékkal, 4138 millió köbméterre emelkedett, tehát gyakorlatilag megduplázódott 20 év alatt. Villamos energiából viszont harmadával fogyaszt többet a lakosság, tavaly 11 460 millió kilowattóra fogyott belőle. VG