Duplaannyi fizetést is kaphatunk - Mitől függ a bér?

Világviszonylatban nincsenek hatalmas területi különbségek gazdasági fejlettségi szempontból Magyarországon, de ha a fizetésekről van szó, szemet szúrnak az eltérések. A fővárosiak ugyanis majdnem kétharmaddal többet keresnek, mint a Csongrád megyeiek, a városonkénti statisztikából pedig közel kétszeres különbség rajzolódik ki, mivel Bonyhádon a 140 ezer forintot sem érte el az átlagkereset. Ez még úgy is jelentős eltérés, ha tudjuk, egy-egy városban jócskán elviheti az adatokat egy nagyobb vállalat. A magasabb fizetések inkább a Dunántúlon, míg az alacsonyabbak a keleti területeken jellemzőbbek, de van kivétel is. Heves megyében például majdnem tízezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók, mint Veszprém megyében. Az eltérésekben a gazdaságszerkezetnek is van szerepe: ahol fejletlen az ipar és sokan élnek a mezőgazdaságból, ott törvényszerű, hogy kisebb jövedelmek is keletkeznek. Mindezt az általunk megkérdezett szakértők a Workania állásportál által működtetett www.merces.hu legutóbbi fizetési felmérési eredményeivel kapcsolatban fejtették ki. A kutatásból az derült ki, hogy az elmúlt egy évben milyenek voltak az átlagfizetések az ország különböző megyéiben és városaiban.

Rózsa Gergely, az Ecostat osztályvezetője
„A saját felméréseink szerint a jövedelmi és életszínvonalbeli területi különbségek már a 90-es évek óta növekednek hazánkban. Bár friss tényadatok még nincsenek,
a válság nyomán azonban átmenetileg közeledhettek a jövedelmek egymáshoz. Ez viszont elsősorban azért következhetett be, mert a fejlett térségeket erőteljesebben érintette a recesszió. Jól látszik, hogy nagyjából a szokásos regionális fejlettségbeli különbségek rajzolódtak ki
a kereseti adatokból is. A jelenség mögött az ország duális gazdasági szerkezete húzódik meg, azaz a kisvállalkozások, illetve a nagyvállalatok termelékenysége közötti szakadék. Azokban a térségekben, ahol a feldolgozóipar szerepe nagyobb, vagyis ahová több külföldi tőke érkezett, ott a fizetések is átlagosan magasabbak. Ahol viszont az állami szektor és a kkv-k vannak túlsúlyban, valamint erősebb a mezőgazdaság szerepe, ott hagyományosan kevesebbet keresnek a munkavállalók.”

Sághy András, a Kienbaum ügyvezetője
„A regionális szintű különbségek régóta megvannak, s ezek csökkenése, netán eltűnése kívánatos lenne. Ám legfeljebb annak látom realitását, hogy középtávon mérséklődjenek a jelentős eltérések. Ehhez azonban több tényezőnek kellene bekövetkeznie. Elsődlegesen annak, hogy felpörögjön a gazdaság motorja, s megközelítse a válság előtti szintet. Ennek ugyanis az lenne a pozitív következménye, hogy javulna a munkaerő-piaci helyzet, kevesebb lenne az állástalanok száma. Ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy a multinacionális cégek, illetve a versenyképesen működő hazai kis- és középvállalatok a ma még hátrányos helyzetben lévő megyékben, településeken fektessenek be, működtessék vállalkozásaikat. Ha így is lesz, Budapest előnye akkor is behozhatatlannak látszik, ugyanis olyan hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik, hogy belátható időn belül itt mindig többet fognak keresni az emberek, mint egy két ipari-gazdasági szempontból jól fejlett helység kivételével bárhol másutt.”

Lukács Zsolt, a Dr. Telkes Kft. partnere
„Számos – földrajzi, gazdasági, infastrukturális, szociológiai – oka van annak, hogy az üzleti életben is kialakult ez a főváros-centrikusság, ami nagyon káros. Nehezen indokolható, miért keres jóval kevesebbet egy közgazdászdiplomával, két nyelvvizsgával rendelkező ember hasonló munkakörben egy vidéki kisvárosban, mint Budapesten. A fejlettebb nyugati országokban nincs ilyen jelentős eltérés, ebben az is közrejátszik, hogy ott jóval mobilisabbak az emberek, viszonylag könnyen elköltöznek, de az ingázás sem okoz gondot nekik. Nálunk általában tulajdonosai s nem bérlői a lakóingatlanoknak, így nehezebb tőlük megválni, másfelől Budapestről nem szívesen mennek vidékre, mert rosszabb körülmények közé kerülnek, fordítva pedig azért nincs erre mód, mert sokkal drágábbak a fővárosi lakások. S nehezen találnának a család többi tagjának munkát, óvodát, iskolát. S nálunk a bejárás sem nagyon megoldható, mert drága a közlekedés.”

Ficza János, a Workania.hu állásportál marketing-felelőse
„Egyáltalán nem meglepő a magyarországi régiók rangsora az átlagfizetések tekintetében, hiszen továbbra is Budapest az ország gazdasági, valamint pénzügyi központja. Hasonló a magyarázat a fővárost követő megyék esetében is, hiszen számos nagyvállalat Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében telepedett meg, ez nemcsak a foglalkoztatási arányokra, hanem az átlagfizetésekre is jó hatással van. Nem váratlan így az sem, hogy ezekben a megyékben nemcsak az átlagfizetések magasak, hanem a munkanélküliség mértéke is alacsonyabb, mint az ország többi részében. A régiók átlagfizetések szerinti rangsorolásában egyébként évek óta egyfajta állandóság figyelhető meg. Vagyis az előbb már említett okok miatt a sorrend számottevően nem változik, csupán az átlagértékek kúsznak feljebb. Egy évvel ezelőtt például szintén Budapest vezette az átlagfizetési rangsort 240 ezer forintos bruttó havi átlagkeresettel.”

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke
„Szomorú tény, hogy egy ilyen kis ország ennyire szét van szabdalva az átlagos keresetek terén is. Ez utóbbi tagoltságnak egyértelműen az az oka, hogy a különböző térségek eltérő fejlettségűek. Ráadásként a hátrányosabb helyzetű térségekben nemcsak a munkahelyek száma, hanem azok alacsony presztízse tovább növeli a szakadékot az egyes régiók átlagfizetései között. Pedig egy ekkora országban akár lehetne egységes is a munkaerőpiac, ehhez persze nagymértékű mobilitásra lenne szükség. A munkavállalók többségében egyébként meg is van a mobilitási hajlandóság, csakhogy röghöz vannak kötve. A mai ingatlanpiaci viszonyok mellett szinte lehetetlen eladni egy hátrányos térségben lévő házat, és még ha sikerült is, a kapott összegért legfeljebb albérletben lakhat a munkavállaló a fővárosban. A munkavállalók mobilitásának másik gátja pedig az, hogy az utóbbi évtizedekben nem erre lettünk szocializálódva.”

Vida Zoltán, a Hewitt Kft. szakértője
„Cégünknek az idén és tavaly lebonyolított munkáltatói arculatfelmérése többek között olyan kérdésekre kereste a választ, melyek a legfontosabb szempontok egy új munkahely kiválasztásakor, mennyire hajlandók a munkavállalók eredeti lakóhelyüktől távolabb dolgozni, illetve milyen fizetési és egyéb elvárásaik vannak a leendő munkahelyükkel szemben. A fizetés megítélése a legfontosabb. A válaszadók
64 százaléka szerint a vonzó kereset a legfontosabb munkahely-választási szempont. Így a magas fizetéseket kínáló régiók népszerűbbek a dolgozók körében. Budapest mágnesként vonzza a munkaerőt, az ott élők 97 százaléka lehetőség szerint szeretne is itt, illetve Pest megyében maradni.
A második legvonzóbb régió Nyugat-Magyarország, itt a maradási hajlandóság 95 százalékos, és a főváros után ez az egyetlen olyan terület, amelyet jelentősebb részük még szívesen választana. A legkisebb arányban Észak-Magyarországon maradnának, a hajlandóság itt 80 százalékos.”