Ökoépület: kételyek, tények

Ökoépület, környezettudatos építési technika, fenntartható ingatlanfejlesztés: megannyi divatos ingatlanpiaci bűvszó, amely a laikus hallgatóból nem mindig a legjobb sztereotípiákat hívja elő – rosszabb esetben gyanakvást keltenek benne. „Biztos sokba került, legalábbis drágán akarják eladni”, „valami úri huncutság, ami sosem térül meg”, esetleg „ilyen címen kaptak rá támogatást, és most muszáj így reklámozni” – gondolják egyesek. És tévednek.

Baross Pál, az Okleveles In-gatlanszakértők Szövetségének (RIC) magyarországi elnöke, többek közt az újbudai Allee fejlesztője pontról pontra cáfolja az előítéleteket. A fenntartható ingatlanfejlesztés kivitelezési szinten nem feltétlen drágább egy hasonló, átlagos építkezésnél. Az ökoépület nem speciális épületgépészeti megoldások gyűjteménye, sokkal inkább a színvonalas építészet szinonimája – vallja Baross, aki szerint: „Attól, hogy egy épület napfényes, jó a szellőzése, tartja a hideget-meleget, és könnyű megközelíteni, még nem kell sokba kerülnie.” Igaz, a tervezés nagyobb körültekintést, komolyabb szakértelmet igényel, maga az építés azonban nem jelent pluszköltséget. A felhasznált építőanyagok valamivel többe kerülnek, az alkalmazott technológiák jelenthetnek bizonyos extra kiadást, a költségek azonban így is legfeljebb 6-8 százalékkal magasabbak az átlagnál, vagyis bőven beleférnek egy beruházás tartalékként elkülönített keretébe. Az ökoépület élettartama ugyanakkor garantáltan hoszszabb, fenntartásuk pedig akár 30 százalékkal is olcsóbb egy átlagos épületénél, tehát a tulajdonosoknak és a bérlőknek kifizetődőbbek. Nagyobb is irántuk a kereslet, a pluszköltségek is hamarabb térülnek meg, mint a kevésbé környezettudatosan épített társaik.

Baross Pál leghatározottabban a környezettudatos építőipar támogatásvadász-eredetével kapcsolatos feltételezéseket cáfolja. „A nyolcvanas évek végén azért élénkült meg az érdeklődés az anyag- és energiatakarékos építési technikák iránt, mert a méréstechnika akkor érte el azt a szintet, hogy számszerűsíteni lehetett az épületek energiahatékonyságát” – meséli. Mint kiderült, a lakóházak energiahatékonysága a 30 százalékot sem éri el, és az irodaházaké is épp csak meghaladja a 40 százalékot. A kirívó pazarlás kikényszerítette az építési technológiák fejlesztését: muszáj volt több forrást biztosítani a kutatásokra, innovációra. 1990-ben egy angol kormányzati háttérintézmény, a Building Research Establishment (BRE) dolgozott ki először olyan komplex, épület-energetikai-anyaggazdálkodási-zajvédelmi rendszert, amely a mérhető épületparamétereket pontozás révén épületminősítéssé alakította. Ez lett a BREEAM első verziója. A módszert a használat során továbbfejlesztették: az 1993-as felülvizsgálatkor a 21 szempontot 60-ra bővítették, a minősíthető ingatlanok körét a lakóházakról és irodákról a kereskedelmi és raktáringatlanok mellett a középületekre is kiterjesztették, 1998-tól pedig már nemcsak kész épületeket, hanem kiviteli terveket is lehet minősíteni a segítségével. Így már ingatlanbecslőktől építészeken át szakhatósági hivatalnokokig a legkülönfélébb kompetenciájú emberek használják a BREEAM-et, valamint a sikere nyomán kidolgozott vagy vele párhuzamban fejlesztett épületminősítő rendszereket: az Amerikában népszerű LEED-et, a francia HQE-t vagy az ausztrál GreenStart. A BREEAM legfrissebb verziója az energia-, anyag- és területhasználaton kívül kiterjed a víz- és hulladékgazdálkodásra, az egészségvédelemre és az ingatlangazdálkodásra is.

Mindazonáltal ma is igaz: a fenntartható ingatlanfejlesztés fő hajtómotorja az építőipari méréstechnikák fejlődése. Itthon egyelőre a multinacionális cégek, illetve a pénzügyi szektor szereplői építtetnek-bérelnek környezettudatos irodákat. ZsA

HŰTÉS-FŰTÉS. Az épületet vízcsöves-légbefúvásos hőcserélő rendszerrel (fan-coil) szerelték fel, ennek hatásfoka 30 százalékkal jobb a kondenzációt használó klímaberendezésekénél. A légbefúvás áramfogyasztása bérlőnként mérhető, az irodák hőmérséklete munkaállomásonként szabályozható. Ezzel a megoldással az építtető arra ösztönzi a bérlőket, hogy optimalizálják az energiafogyasztásukat, és csak akkor használják a hűtő-fűtő berendezéseket, amikor tényleg szükséges.

A HŐVISSZANYERÉS mutatói az energia optimális felhasználását tükrözik: minden légtechnikai rendszert hővisszanyerővel láttak el. A Népliget Center átlagos hővisszanyerési hatékonysága 55 százalék. A házak hőcserélőinek tényleges hatékonysága azonban még ennél is magasabb, hiszen az irodákban használt levegő fűti a garázsszinteket.

TÁJOLÁS A Népliget Center lokációjának kiválasztásában különös hangsúlyt kapott a tömegközlekedési eszközök elérhetősége. Az irodaház a budai és pesti oldalról is kiválóan megközelíthető, metróval, busszal és villamossal, sőt az épület mellett húzódó kerékpárutak révén biciklivel is. A Népliget Center a bérlői számára ingyenesen kölcsönözhető kerékpárokat biztosít: így ösztönözve őket a környezetbarát közlekedésre.

FÉNY A környezettudatos tervezésnek köszönhetően az irodaház minden munkaállomása természetes megvilágítású, ezért a bérlők a szokásosnál eleve kevesebb energiaköltséggel kalkulálhatnak. Mindezek mellett az épület homlokzata az üveg-acél palotákénál lényegesen alacsonyabb üvegezettségű (37 százalékos), ez elősegíti az alacsonyabb energiafogyasztást.

VÍZ A Népliget Center tetejére napkollektorokat telepítettek: részben ezek szolgáltatják az irodaházban a meleg vizet. A napkollektorok melegítette víz megközelítőleg az éves fogyasztás 55 százalékát fedezi, nyáron és kora ősszel viszont akár az egészet.

HŰTÉS-FŰTÉS. Az épületet vízcsöves-légbefúvásos hőcserélő rendszerrel (fan-coil) szerelték fel, ennek hatásfoka 30 százalékkal jobb a kondenzációt használó klímaberendezésekénél. A légbefúvás áramfogyasztása bérlőnként mérhető, az irodák hőmérséklete munkaállomásonként szabályozható. Ezzel a megoldással az építtető arra ösztönzi a bérlőket, hogy optimalizálják az energiafogyasztásukat, és csak akkor használják a hűtő-fűtő berendezéseket, amikor tényleg szükséges.

A HŐVISSZANYERÉS mutatói az energia optimális felhasználását tükrözik: minden légtechnikai rendszert hővisszanyerővel láttak el. A Népliget Center átlagos hővisszanyerési hatékonysága 55 százalék. A házak hőcserélőinek tényleges hatékonysága azonban még ennél is magasabb, hiszen az irodákban használt levegő fűti a garázsszinteket.

TÁJOLÁS A Népliget Center lokációjának kiválasztásában különös hangsúlyt kapott a tömegközlekedési eszközök elérhetősége. Az irodaház a budai és pesti oldalról is kiválóan megközelíthető, metróval, busszal és villamossal, sőt az épület mellett húzódó kerékpárutak révén biciklivel is. A Népliget Center a bérlői számára ingyenesen kölcsönözhető kerékpárokat biztosít: így ösztönözve őket a környezetbarát közlekedésre.

FÉNY A környezettudatos tervezésnek köszönhetően az irodaház minden munkaállomása természetes megvilágítású, ezért a bérlők a szokásosnál eleve kevesebb energiaköltséggel kalkulálhatnak. Mindezek mellett az épület homlokzata az üveg-acél palotákénál lényegesen alacsonyabb üvegezettségű (37 százalékos), ez elősegíti az alacsonyabb energiafogyasztást.

VÍZ A Népliget Center tetejére napkollektorokat telepítettek: részben ezek szolgáltatják az irodaházban a meleg vizet. A napkollektorok melegítette víz megközelítőleg az éves fogyasztás 55 százalékát fedezi, nyáron és kora ősszel viszont akár az egészet.-->