Felértékelődik az egészség

Intenzívebben használták fel megtakarításaikat a 37 önkéntes egészségpénztár tagjai tavaly, mint az előző években – derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) közelmúltban végzett elemzéséből. Már nem csupán a társadalombiztosító által nem térített szolgáltatásokra, gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre (gyse) költik a pénzt, hanem szinte valamenynyi egészségpénztár elindított vagy továbbfejlesztett valamilyen prevenciós programot, amely a tagok egészségi állapotának megőrzését, javulását eredményezheti.

Az öngondoskodás iránti igény 2001-ben kapott lendületet, az azt követő években a taglétszám növekedése évi 110–140 ezer között volt, ám tavaly – vélhetően a béren kívüli juttatások idei adózásának változása miatt – a dinamika visszaesett öt százalékra. A pénztárakban a munkáltatói hozzájárulás legnagyobb mértéke a havi minimálbér 30 százaléka (22 050 forint), amelyet a melegétel-utalványokkal és az üdülési csekkel azonos, 25 százalékos szja-befizetés terhel. Az átlagos egyéni befizetés éves szinten 70 ezer forint, a minimum tagdíj pedig 30 ezer. Az elmúlt évben egyébként 879 405-en tartoztak valamelyik egészségpénztárhoz, a tagok 51 százaléka férfi, s a kasszák az év közepén 50 milliárd forint vagyonnal rendelkeznek.

A biztosítási ügyekben járatlanok számára úgy tűnhet, hogy a nyugdíj- és egészségpénztárak évi 330 ezer forint egyéni befizetése után járó 100 ezer forint adójóváírás vonzó, de elfeledkeznek arról, hogy az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének erőteljes szűkítése bizalmatlanná tette a rendszer iránt a takarékoskodni szándékozókat – fogalmazott lapunknak korábban Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke. Fontos lenne a stabilitás, a kiszámíthatóság, amellyel nem csupán az egyének járnak jól, de jelentős tehertől szabadulhatna meg a közbiztosító is.

Az EbF felméréséből az is kiderült, hogy a legtöbben (a lakosság több mint 16 százaléka) Fejér és Komárom-Esztergom megyében választották az öngondoskodásnak ezt a formáját, a legalacsonyabb az érdeklődés Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol a 16 évnél idősebbeknek csupán 7,23 százaléka tagja valamelyik egészségkasszának. Egyébként minden ötödik tag budapesti lakos. A tagság aránya függ az adott térség foglalkoztatottsági lehetőségeitől.

Mivel az egészségügyi szolgáltatóknak biztos bevételt jelentenek a pénztárak, így akár 20 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a tagok például az egészségügyi állapotfelmérést, a komplett szűrővizsgálatokat. Ám jellemzően a legtöbben most is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott szolgáltatásokat egészítik ki a megtakarításaikból. Legtöbbet – háromnegyed részt – gyógyszer és gyó-gyászati segédeszközök vásárlására fordítják az emberek, ez a lakosság rossz egészségi állapotával és a rendszeres havi jövedelmek reálértékének csökkenésével magyarázható. A pénztárak közel negyedének van szolgáltatói szerződése fogorvosi rendelőkkel, 17 százalékuknak gyógyszertárakkal, 12 százalékuknak gyse-szaküzletekkel. Ám míg a gyse-szaküzletek és a fogorvosok közel harmada nyújt átlagosan 7-8 százalékos kedvezményt a listaárakhoz képest, a gyógyszertáraknak mindössze egy százaléka átlagosan két százalék körüli árkedvezményt kínál.

A költségkímélés és a tagok jobb kiszolgálása érdekében egyre inkább a készpénzkímélő elektronikus egészségkártyás vásárlásokat preferálják, az arány ma már 60 százalék. Így a vásárlásoknak kevesebb mint a felében kell a tagoknak számla ellenében utólagos elszámolást és visszatérítést kérni. Az egészségpénztári kártyák érvényessége 2–5 év, s az éves kártyadíjak átlagos értéke 554 forint, a legmagasabb díj 4000 forint, nyolc pénztárnál azonban nem kell kártyadíjat fizetni.