Erősödő független és munkahelyi pénztárak

A banki-biztosítói hátterű pénztárakkal szembeni néhány százalékpontos térnyerésnek az a magyarázata, hogy a független és a munkahelyi pénztárakba érkező munkáltatói befizetések kisebb mértékben csökkentek, mint a pénzügyi hátterű kaszszáknál.

Mint ismeretes, az előző ciklus utolsó intézkedései között szerepelt a munkavállalói cafeteriajuttatások kedvezményes, 25 vagy a szigorúbb 95,6 százalékos adóval történő terhelése. Az önkéntes pénztári szektor szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a kisebb adókulcsba került, de ez is erőteljesen megroppantotta az állami ellátórendszer mindenkori szolgáltatásait tehermentesíteni hivatott öngondoskodási rendszert. A nyugdíjpénztárak bevétele az előző év felére esett vissza, de az egészségpénztárak is komoly, 25 százalékos veszteséget szenvedtek el.
Mindent összevetve örülhetünk annak, hogy az első fél évben az egészségpénztárakba 22 milliárd forintnyi új forrás érkezett, ez felfogható a magyar egészségügy válságos időkben nagyon is megbecsülendő aranytartalékának. A tagok ehhez nyúlhatnak, ha baj van a családban valakinek az egészségével, a forráshiányos magyar egészségügyi ellátórendszer pedig a tagok számára attraktív, magas színvonalú szolgáltatások nyújtása fejében hozzájuthat ehhez a pénzhez.

Azért is örülhetünk a független és a munkahelyi pénztárak gyarapodásának, mert alapvetően ezekhez a kasszákhoz kötődnek az elmúlt évek prevenciós kezdeményezései. Az azóta megszűnt Egészségbiztosítási Felügyelet „Önkéntes egészségpénztárak összehasonlító elemzése 2009” című jelentése is megállapította, hogy a legsikeresebb prevenciós programokat alapvetően a független és munkahelyi pénztárak kezdeményezték. Ilyen például a Dimenzió pénztár által működtetett kedvezményes szűrésprogram vagy a Patikapénztár Prevenciós Alapja. A jelentés a banki-biztosítói hátterű pénztárak vonatkozásában is elismerően nyilatkozott a K&H Egészségklub és az Axa

Pajzs Egészségmegőrző programjáról.
Szerencsére ennek az ügynek a jövőbeni folytatása pénzhiány miatt nem kerül veszélybe, de nem lenne kétséges, hogy a prevenciót fel kellene függeszteni akkor, ha az egészségpénztárak bevétele is a felére esett volna vissza, mint a nyugdíjpénztáraké.

Prevencióra pedig szükség van, hiszen a vállalati értékteremtés egyik legfontosabb tényezője az egészséges ember, arról nem is beszélve, hogy egy kevésbé beteg lakosság az OEP kiadásait is csökkenheti, ami ezekben a forráshiányos hónapokban talán az egyik legfontosabb szempont. Az egészségpénztári szektor minden szereplője üdvözli, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sokat tesz az ügyért.
Az egészségpénztárak maguk is keresik a továbblépési lehetőségeket. A Stabilitás Pénztárszövetség a napokban ismertetett egy erről szóló tanulmányt. A Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége egyetért a Stabilitás javaslatával, ami az önkéntes ápolás erősítését és a foglalkozás-egészségügynek az egészségpénztárakba való integrálását érinti.

Mindazonáltal az ápolás kizárólag az önkéntes pénztár negyedik ágaként (nyugdíj, egészség, önsegélyező, ápolás) valósulhatna meg, hiszen ez illeszkedik az Európai Unió gyakorlatához, nem pedig az egészségpénztárba történő beolvasztás, mint ahogy azt a Stabilitás Pénztárszövetség javasolta. Az önkéntes egészségpénztáraknak a foglalkozás-egészségügy területére való kiterjesztése pedig kizárólag akkor képzelhető el, ha az a munkaadók számára pénzben mérhető megtakarítást, a dolgozók számára pedig az egészségügyi szolgáltatás minőségében megjelenő javulást jelent.
Ami pedig a jelenleg önkéntes alapon működő egészségpénztáraknak az 1997. évi nyugdíjreformot megismétlő elismert pénztárrá történő alakítását illeti (ezt szintén javasolja a Stabilitás), a Patikapénztár az új szabályozás esetleges kialakításakor szükségesnek tartja a pénztártagok vagyonát és tulajdonát védő törvényi garanciák leszögezését. Mint ismeretes, egyes piaci szereplők tavaly kísérletet tettek a tagok tulajdonában álló magánnyugdíjpénztárak pénzintézetek birtokában álló magán-nyugdíjbiztosítóvá történő átalakítására. A törvényt Sólyom László akkori köztársasági elnök az Alkotmánybíróságra küldte normakontrollra.

A szerző a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke