BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább élő atomerőművek

Már az EU-ban építendő fűtőelemgyára lehetséges cseh, szlovák és magyar vevőivel tárgyal a TVEL

Világszerte lendületet kapott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása. Németországban most adtak átlagosan újabb 12 év üzemidőt az ottani reaktoroknak, Franciaországban tízévente vizsgálják újra a blokkokat, de már tavaly további 40 évre kaptak engedélyt az EdF 900 megawattos egységei. Japánban eleve 70 éves működési idővel kalkulálnak. A USA 50 atomerőművéből 22-nek az élettartamát már meghosszabbították vagy tart a munka, és a legtöbb oroszországi reaktor is működhet további 15 évig, sőt az újabb, VVER–1000 egységek akár 25 évig is. Magyarországon is napirenden van a négy, megnövelt kapacitású paksi blokk végső élettartamának további 20 évvel való kitolása.

„Az élettartam-hosszabbítás ésszerűbb, mint új egységeket építeni, mert olcsóbb, s mert a legtöbb »korai« reaktoron már hatalmas összegekért olyan korszerűsítéseket hajtottak végre, amelyekre biztonsággal alapozhatók a hosszabbítások” – fejtette ki lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója. Ott kellenek mindenképpen új blokkok, ahol látványosan nő az áramigény, illetve ahol mindenképpen le kell állítani az első generációs, szovjet típusú reaktorokat. (A paksiak második generációsak.)

Az élettartam-hosszabbítás kibővíti a nukleáris üzemanyagok piacát. Az üzemeltetők kegyeiért a tavaly 20,8 milliárd dolláros piacból 30 százalékot megszerzett francia Areva, az amerikai WNF (25 százalék), az orosz TVEL (17) és az amerikai–japán GNF (17) harcol. Pozícióik azon megrendelőknél a legjobbak, amelyeket eddig is kiszolgáltak, de korántsem biztosak. Ezért térségünk legtöbb atomerőművét – köztük a hazai áramigény 40 százalékát kielégítő Paksot – ellátó TVEL is hatékonyságnöveléssel, nyugati típusú reaktoroknak szánt tüzelőanyag kifejlesztésével, új termékekkel és komplett szolgáltatáscsomagokkal javítja versenyképességét. Évi egymilliárd rubelt költ fejlesztésre. 2025-re meg akarja szerezni a világ atomerőművi fűtőanyagpiacának negyedét, ez annak ismeretében különösen nagy előrelépés lenne, hogy a brit GBI Research szerint már 2020-ra megduplázódik az érintett piac.

A társaság alelnöke, Vaszilij Konsztantyinov korábban jelezte lapunknak, hogy cége kész a meghosszabbított élettartamú paksi blokkot és az újonnan építendőket is ellátni fűtőanyaggal, természetesen élettartamuk végéig. Ehhez most azt tette hozzá moszkvai tájékoztatóján, cégénél máris azt vizsgálják, hogyan tudnák az új paksi blokkokat az eddig szállítottnál is nagyobb hatékonyságú fűtőelemekkel ellátni, feltéve, ha az újak is orosz tervezésűek lesznek. A további fejlesztés terve azért is érdekes, mert a TVEL csak 2009-ben kezdte meg egy új generációs fűtőanyag paksi szállítását.

„Több közép-, illetve kelet-európai ország is esélyes arra, hogy ott létesítsük új, uniós országbeli nukleárisfűtőelem-gyárunkat. A döntést gazdasági, s nem politikai megfontolások alapján hozzuk meg” – válaszolt lapunknak Vaszilij Konsztantyinov. „A helyszín azon is múlik, hogy onnan hány vevőt tudunk majd kiszolgálni, egy ilyen gyár ugyanis nem egyetlen ország igényeire épül. Már tárgyalunk a lehetséges cseh, szlovák és magyar vevőkkel is” – tette hozzá. Az építésbe helyi beszállítókat is bevonnak majd, a gyárban folyó fejlesztések pedig a megrendelőkkel közösen, az ő igényeik szerint történik. Az új gyár a termékén keresztül hozzájárulna az európai árampiaci verseny erősítéséhez is. A beruházás várható költségeire vonatkozó kérdésünkre azonban az elnökhelyettes nem válaszolt, nem akarván befolyásolni az Ukrajnában egy hasonló projekt szeptember végén záruló tenderének eredményét.

Az 1996-ban alapított TVEL részvénytársaság a Roszatom orosz nukleáris holding alá tartozik. Urániumdúsító gyáraiból kerül ki a világ dúsított urániumának 45 százaléka. A korábban zárt Angarszk városban működő dúsítógyárát felkereshette néhány újságíró is. (Magyarországról lapunk és a Magyar Nemzet képviseletében jártak először magyarok Angarszkban.) Az üzemben 5 százalékig dúsítják a kereskedelmi célú urániumot, ez adja az oroszországi dúsítás mintegy 10 százalékát. A termékek fele-fele arányban kelnek el bel-, illetve külföldön Alekszander Belouszov általános igazgató tájékoztatása szerint. „Folyamatos innovációink révén bármikor meg tudjuk növelni a termelésünket, de egyelőre nem látható, hogy később milyenek lesznek az igények. A mostani kereslet viszont folyamatos” – válaszolt lapunknak.

Egy másik, korábban szintén zárt városban, Elektrosztalban töltik rudakba, majd szállítják a felhasználókhoz a kész fűtőelemkötegeket. A később fűtőanyagként használandó pellet kilója körülbelül ezer dollár. Az Elemasnál a szlovákiai megrendelésre készült fűtőelemekkel folyó, high-tech folyamatokat mutatták meg, „a Paksra szánt rudak a csarnok túlsó felében vannak” – mondták.

Mikor építsünk?

Hegedűs Miklós szerint 2025 táján hozzá kellene fogni az első blokk építéséhez, de kapkodni nem kell. A finanszírozás kérdése továbbra is nyitott, és talán jó lenne kivárni az úgynevezett 4. generációs reaktorokkal kapcsolatos első tapasztalatokat is. Ezek például tovább és hatékonyabban tudják hasznosítani a fűtőanyagot, ettől persze számolni kell az uránium további drágulásával.

Új blokk azonban kell az országnak, annak ellenére is, hogy nehéz összemérni az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátás nélküli működését az esetleges nukleáris baleset veszélyével. Igaz, máshol – például az USA-ban – mostanában nagy hangsúlyt kapnak az új szénerőművek is.


Új blokk azonban kell az országnak, annak ellenére is, hogy nehéz összemérni az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátás nélküli működését az esetleges nukleáris baleset veszélyével. Igaz, máshol – például az USA-ban – mostanában nagy hangsúlyt kapnak az új szénerőművek is.

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.