A legdrágább helyek ma is New Yorkban vannak, és még mindig borsosabb összegeket kérnek a helyiségekért Londonban, mint Moszkvában, pedig az orosz fővárosban is folyamatosan kúszik felfelé a bérletek ára. A kiskereskedők között egyre nagyobb a verseny a legjobb helyekért, ahogy a gazdaság fellendülése elindult és a fogyasztói bizalom is javult – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, globális kiskereskedelmi ingatlanpiacról szóló jelentéséből.
Az első osztályú üzlethelyiségek bérleti díja 2010 harmadik negyedében 0,2 százalékkal nőtt a második negyedévhez képest. A díjak éves szinten három globális régióban – amerikai kontinens, Ázsia és a csendes-óceáni régió – emelkedtek, a legnagyobb mértékű gyarapodást az amerikai kontinensen mérték, évi hat százalékkal. Ezt követi Ázsia 4 százalékkal, s végül a csendes-óceáni régió következik, a maga 3 százalékos bővülésével. Európában, a Közel-Keleten és Afrikában ezzel szemben éves szinten három százalékkal csökkentek a díjak 2010 harmadik negyedévében, főleg az olyan országok gazdasági visszaesése miatt, mint Spanyolország, Írország és Görögország. Európa más piacain viszont stabilak maradtak a bérleti díjak, sőt Edinburgh és London kiskereskedelmi ingatlanjai jelentősen, 25, illetve 20 százalékkal drágultak 2009 hasonló időszakához képest.
A CBRE összesítése szerint továbbra is New York-ban kell a legtöbbet fizetni az üzlethelyiségekért, az amerikai nagyvárosban évente 14 200 euróba kerül egy négyzetméter. Sydney-ben ugyanez a díj 9 600 euró évente, a második helyet foglalva el ezzel, míg Hong Kong 8 800 eurós bérleti díjával a harmadik legdrágább város. A sorban negyedik, s Európában az első London, ahol az első osztályú kiskereskedelmi bérleti díjak 7 000 euróba kerülnek négyzetméterenként évente, az ötödik helyen pedig Tokió áll 6 300 euróval.
A felmérés azonban abból a szempontból nem hoz újdonságot, hogy a felzárkózó piacok továbbra is túlszárnyalják az érett gazdaságok városait. Latin-Amerika egyre növekvő középosztályával és a nyersanyagok iránti bővülő keresletével a gazdasági fejlődés mértékében megelőzi Észak-Amerikát. Így nem csoda, hogy Sao Paoloban emelkedtek leggyorsabban a bérleti díjak a kiskereskedelmi szektorban, mintegy 30 százalékot egy év alatt, és Rio de Janeiro 24 százalékos díjnövekedésével is helyet kapott az öt leggyorsabban dráguló város között.
Európa továbbra is vonzó célpontja a nemzetközi kiskereskedelmi láncoknak, és az első osztályú ingatlanok iránti bérlői kereslet relatíve erős, a kihasználatlanság alacsony, a bérleti díjak stabilak. Az előző negyedév során a városok többségében nem változtak a bérleti díjak, jóllehet Zürichben 6,7 és Oslóban 7,1 százalékos drágulás következett be. A bérleti díjak legnagyobb mértékben Madridban (-14 százalék) és Abu Dhabiban (-8,3 százalék) estek.
„Összehasonlításképp: a budapesti Váci utca frekventált részén az éves bérleti díj 1 080 euró körül alakul, és a régió legdrágább utcája, a prágai Vencel-tér tövében húzódó Na Prikope sem került be a TOP20-as listába 2 040 eurós bérleti díjával.”– jegyezte meg Borbély Gábor, a CB Richard Ellis közép-európai regionális elemzője.
A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan-tanácsadó legfrissebb tanulmánya szerint a bevásárlóközpont fejlesztések esetében várhatóan a kihasználatlansági mutatók és a kínálat lesznek a meghatározó tényezők a kiskereskedelmi ingatlanok teljesítményében 2011-ben. A szakmai vélemények szerint a bevásárlóközpont fejlesztések aránya továbbra is alacsony marad a következő egy-két évben, ami várhatóan jó hatással lesz a bérleti díjak alakulására, mivel a kiskereskedők szembesülnek a lehetőségek szűkülésével és rá lesznek kényszerítve, hogy a már meglévő állományra koncentráljanak.
Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedői kereslet továbbra is óvatos és körültekintő marad, azonban a kevesebb fejlesztés és a csökkenő lehetőségek hatására még kiélezettebb verseny várható a legjobb helyekért. Ennek következtében, amint beindul az elsődleges piac, ez lesz a fejlődés bölcsője. A másodlagos piacok várhatóan – akár méret akár minőség alapján osztályozva – gyengék maradnak 2011-ben, és ezeken a területeken valószínűleg a fellendülés is hosszabb ideig fog tartani.
Az európai kiskereskedelem 10 legfőbb mozgatórugója 2011-ben:
1. Kínálat: az elsődleges területek kínálati hiánya
2. GDP: a válságba való visszaesés elkerülése kiemelten fontos a kiskereskedelemben
3. Megfizethetőség: a területbérlés megfizethetőbbek lesz a bérleti díjak 2008-2009-es csökkenésének következtében
4. Foglalkoztatás: az előrejelzések szerint a munkaerőpiac rugalmassága 2011-ben is létfontosságú marad
5. A hitelpiac: a kamatlábak várhatóan továbbra is alacsonyak maradnak, amely az üzleti világot és a vásárlókat egyaránt segítheti 2011-ben és enyhítheti a kormányzati megszorítások negatív hatásait
6. Kiskereskedelmi forgalom: továbbra is folytatódik a kiegyenlítetlen fellendülés a GDP-vel, a forgalom növekedésével és a jelentős befektetési tranzakciókkal további lassú fejlődés várható
7. Megszorítások: egyes területeken visszafogják a növekedést és hátráltathatják a válságból való kilábalást
8. Szabályozások: a szabályi változások nagy szerephez jutnak 2011-ben, főleg, mivel a kiskereskedők megpróbálnak már most a 2012-ben vagy 2013-ban hatályba lépő könyvelési módosításokhoz igazodni
9. Kereslet: a kiskereskedelmi kereslet óvatos és szelektív marad, kevesebb fejlesztéssel és lehetőséggel, ami nagyobb versenyt eredményez majd a jobb helyekért
10. Demográfiai jellemzők: a populációban bekövetkező változások az európai kiskereskedelem jelentős mozgatórugói és mivel a szakérők szerint 2011-ben éri majd el csúcsát a dolgozói réteg létszáma, a változások hamarabb bekövetkezhetnek, mint azt sokan gondolják
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.