Arculat. Érdekesség, hogy az évtized elején a toborzás során elküldött leggyakoribb üzenetek/üzenettípusok az alábbiak voltak: 1. vállalati nagyság, stabilitás, dinamikusan növekvő szervezet; 2. folyamatos fejlődési, előrelépési lehetőségek – szerteágazó tapasztalatok; 3. kiszámíthatóság – kölcsönös hosszú távú elkötelezettség; 4. dinamikus csapat, fiatal munkatársak, csapatmunka. Mára a munkáltatói brand, imázs alakítása került a középpontba, amelyet nem csupán a potenciális munkaerőpiac, hanem a már meglévő munkatársak irányában is alakítani, formálni kell. Miközben nagyon sok vállalat még nem foglalkozik tudatosan azzal, hogy milyen a cég mint munkáltató külső megítélése – mennyire tartják vonzó munkahelynek, illetve hogyan látják a munkaerő-piaci versenytársaival összehasonlítva –, a legjobb munkahelyek különös figyelmet fordítanak a munkáltatói hírnevük mérésére és nyomon követésére. Több mint nyolcvan százalékuk egységesen összeállított és kommunikált toborzási arculattal jelenik meg, s minden második szervezet folyamatos kommunikációs kampánynyal biztosítja a médiában a vállalat munkáltatói minőségének a hangsúlyozását.
Szelekció. Az eredmények alapján az is érdekes, hogy míg 2001-ben a vállalatok elenyésző hányada tartotta fontos szelekciós szempontnak a tanulási, fejlődési képességet, és csupán minden tizedik cég vizsgálta a vállalati kultúrába való illeszkedést, mára ezek a legfontosabb elvárásokká növekedtek az alapvető szakmai képességek mellett. 2010-ben a munkáltatók több mint kétharmada tartja fontosnak a fejlődési potenciált, a vállalati kultúrába illeszkedést a cégek több mint fele elvárja.
A kiválasztási módszerek tekintetében érdekes átalakulások történtek, az értékelő- és fejlesztő- központot alkalmazó cégek aránya alig változott, minden negyedik vállalat használja ezt a kiválasztási technikát. Közel kétszeresére növekedett a pszichológiai teszteket alkalmazó szervezetek aránya, ezt megerősíti az a tény is, hogy igen sok szolgáltató jelent meg a piacon a 2000-es évek elejéhez képest. Csaknem minden vállalatnál a leendő közvetlen felettes és a HR is folytat interjút a jelöltekkel. Meglepő különbség, hogy míg a legjobb munkahelyek közel háromnegyede alkalmazza a viselkedést vizsgáló szituációs helyzetgyakorlatokat a kiválasztásnál, az átlagos cégek alig több mint negyede él ezzel a lehetőséggel. Mit hoz a közeljövő a kiválasztás területén? A trendek alapján egy biztos tendencia érezhető: az új belépők mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső előrelépők kiválasztásának a támogatása. A pszichológiai teszt és az értékelőközpont már azt a célt is szolgálja, hogy támogassa a potenciális belső jelöltek kiválasztását, fejlődését.
Orientáció. Szakértők állítják: annak, hogy egy új munkatárs önként elhagyja a vállalatot, a belépést követő első két hónapban van a legnagyobb esélye. Igaz ez akkor, ha a „fogadtatás”, az orientáció, a munkatárs beillesztése nem megfelelő. Az orientáció gyakorlatában fellelhető két klasszikus hiba a sekély és a mély víz. Sekély vízbe dobjuk az új munkatársat, ha olyan feladatokat adunk neki, amelyek ellátása nem igazán veszi igénybe képességeit, ezáltal nem motiváló. Mély vízbe dobáskor az új munkatársnak a képességeit meghaladó feladatokat kell ellátnia. Mind a két módszer igen káros, frusztrációhoz, az érdeklődés és a teljesítménymotiváció elvesztéséhez vezet. 2001 és 2010 között nem változott jelentősen az orientáció elterjedtsége. A munkáltatók 70-80 százaléka mondja azt, hogy van orientációs programja. Az utóbbi évek egyik legmeglepőbb eredménye, hogy az orientációs programokon belül igen alacsony a rotáció aránya. 2010-ben az alábbi elemek voltak jellemzők ezekben a programokban. Az utóbbi időszakban a mentoring, a támogató rendszer elterjedése a sláger az orientáció területén. Érezhető az a régi-új törekvés is, hogy a vállalatok ösztöndíjprogramokkal, nyári munkavégzéssel/rotációval igyekeznek már az egyetemi években magukhoz kötni, cégspecifikus ismeretekkel „felszerelni” a leendő alkalmazottakat.
A toborzási-kiválasztási szokásokat bizonyára az is befolyásolta az elmúlt két évben, hogy a pénzpiaci válság hatására sokan elvesztették állásukat, így az üres pozíciókra jelentkezők száma többszörösére nőtt. Ezzel azonban nem lett könnyebb a HR-szakemberek munkája, mivel a jelöltek ismeretei, tapasztalatai sok esetben nem illeszthetők az adott poszthoz. Vagyis
hiába volt a sok beérkező életrajz, a kiválogatásukhoz több idő és türelem szükséges. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.