Budapesti imázs: nem szabad megszűntetni a romkocsmákat

Évente 12-13 millió külföldi turista látogat Budapestre, színvonalas fogadtatásuk fontos mind az országimázs alakulása, mind a gazdaság szempontjából. A MUISZ vezetőségének meggyőződése, hogy az általa felsorolt problémák megoldásával Budapest nemzetközi hírneve javulna, a jelenlegi visszaeső tendencia megállna és hosszú távon növekedési pályára állhatnánk.

A problémák egy része nem is igényelne különösebb anyagi ráfordítást, mindössze odafigyelést, szervezést és jogszabály módosítást. Ilyen például a turistabuszok parkolása, de probléma a Belgrád rakparti Nemzetközi Hajóállomásnál a száguldó autóforgalom miatt balesetveszélyes ki- és beszállás is. Sajnálatos módon a taxisok túlszámlázása még mindig problémát okoz, a mozgáskorlátozottak számára pedig nagyon sok hely megközelíthetetlen.

A szervezet szerint hiba lenne a romkocsmák tervezett megszűntetése, nyilvános WC-ből pedig több kellene, hiszen jelenleg csak 36 működik.  Problémának tartja a MUISZ a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca siralmas állapotát: a bezárt üzletek, koszos portálok, falfirkák, a bóvlit kínáló üzletek nem méltóak a fővároshoz. A szövetség anyaga felemlíti, hogy elfogyott a használható prospektusanyag, a meglévő irányítótáblák nem elég feltűnőek, a Margitsziget közvilágítása nem kielégítő, több figyelmet kellene fordítani a körúti fák gondozására. A turistákkal kapcsolatba kerülő BKV ellenőrök, rendőrök, közterületi felügyelők idegen nyelv tudása hiányos, s a turistákat sok helyen zaklatják kéregetők, hajléktalanok, „itt a piros-hol a piros” játékosok. Nagyot emelne a MUISZ szerint a főváros esti képén, ha díszkivilágítást kapna a Szabadság-híd, a Margit-híd, az Erzsébet-híd, és szükség lenne több színvonalas éjszakai szórakozóhelyre is.

A Széchenyi terv vitaanyagában kitűzött célok maradéktalan érvényesülése érdekében a MUISZ nagyon fontosnak tartja a vendégek érkezésének kulturáltabbá tételét. Ez magában foglalja a vasúti személyszállítás minőségének, színvonalának emelését, a gyógyüdülőhelyek jobb  megközelíthetőségét, a pályaudvari állapotok javítását, a Keleti pályaudvar rekonstrukciójának felgyorsítását, a Nemzetközi hajóállomás korszerűsítését vagy áthelyezését, a belváros és Ferihegy közötti gyors, kulturált vasúti összeköttetés megteremtését.

Az egészségturizmussal kapcsolatban fontos, hogy a wellness- és gyógylétesítmények számának növelése helyett most már a minőségi fejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni. A gyógyüdülőhelyek környezetében a vendégek szabadidejének eltöltése érdekében nélkülözhetetlen az attrakciófejlesztés, de a tisztaságra is ügyelni kell, mert egy koszos ország nem vonz senkit gyógyüdülésre. A kívánt eredményhez külföldi átfogó marketingkampány kell, és szüksége lenne a beutaztatással foglalkozó irodák részére az egészségturisztikai ajánlatok piacra vitelét segítő pályázati lehetőségekre. Budapesten az arculat javítása mellett rendkívül fontos lenne egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ megépítése. Az ország versenyképességének növelése érdekében pedig szükséges a turisztikai, főleg az egészségturisztikai szolgáltatásokat terhelő áfa 10-15 százalékra történő csökkentése.