Kína sakkban tarthatja a világ iparát

"A világnak köszönetet kellene mondania ezért Kínának" – fogalmazott az elnök azt követően, hogy Kína 2010 második felében 72 százalékkal csökkentette a ritka földfémek exportkvótáját, a 2011 első félévre vonatkozó exportkvótát pedig decemberben 35 százalékkal vágta vissza.

Kína a 17 ritka földfémnek több mint 95 százalékával látja el a világot. Mivel a fogyasztókat - köztük a Toyotát és a Vestas Wind Systemst - aggasztja a kínai szállítások esetleges csökkenése, az Egyesült Államokban számos bányatársaság készül a kieső mennyiség pótlására.

A világnak idén – Kínát leszámítva – 55-60 ezer tonna ritka földfémre lesz szüksége, amelyből 24 ezer tonna származik Kínából - közölte az amerikai Molycorp elnök-vezérigazgatója január 3-án a Bloomberg rádióban. A cég 2012-ben vélhetően megkétszerezi a termelését, 40 ezer tonnára, hogy segítsen kielégíteni a globális keresletet. Összehasonlításul: a számítások szerint 2015-ben mintegy 225 ezer tonnára rúg a világ ritka földfém igénye.

A ritka földfémek egy része egyébként nem tekinthető ritkának, cériumból például nagyobb mennyiség található a Föld kérgében, mint rézből. A fémek nevüket arról kapták, hogy több vegyianyag és bonyolultabb eljárások szükségesek a kitermelésükhöz, mint a sima fémek esetében. Ebből adódóan az előállításul jóval nagyobb környezeti károkat okoz. Ráadásul minden ritka földfém tartalmaz uránt, ezért a termelés melléktermékei gondos kezelést igényelnek.

Igaz, Kína az éves ritka földfém mennyiség mintegy felét belső-Mongóliában termeli ki, így leginkább a mongóliai Baotou város lakóit zavarhatja, hogy a cég a várostól 12 kilométerre tárolja a radioaktív szemetet. Az ügy érdekessége, hogy a ritka földfémek nagy részét éppen a környezetkímélő meghajtási módszerekhez, például a hibridek megépítéséhez használják az autóiparban.

Ezeket az anyagokat gyakorlatilag lehetetlen helyettesíteni, mert ez esetben éppen a technológia lényege (alacsony súly, nagy hatékonyság) veszne kárba. A földfémeket használó cégek már tavaly is ellátási nehézséggel küzdöttek, és áremelésre kényszerültek, hogy ellensúlyozzák  a beszerzési költségek növekedését.

A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint Kína célja elsősorban nem az árak felhajtása, hanem a nyersanyagok hazai piacon tartása, hiszen így az ázsiai ország rákényszerítheti partnereit, hogy a földfémek helyett készterméket, például mágnest vásároljon tőle. A hírügynökség szerint jelenleg a kínai vállalatokon kívül mindössze két cég; az amerikai Molycorp és az ausztrál Lynas képes kereskedelmi mennyiségű ritka földfém előállítására. Utóbbi egyébként 2009-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozta, hogy egy kínai cég többségi részesedést vásároljon belőle. A Molycorp most igyekszik újra megnyitni nyolc éve lelakatolt bányáját