Médiatörvény: Az EBESZ megváltoztatná, Schmitt másoknak is ajánlja

Nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője egy osztrák lap szombati számában megjelent interjúban.

"Remélem, hogy a kormány végül belátja, hogy valamit változtatnia kell (a törvényen). Nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben ezzel a törvénnyel" – mondta Dunja Mijatovic a Der Standardnak.

"Vannak alapvető értékek és alapvető szabadságjogok. Ezen nincs mit tesztelni" – válaszolta a kérdésre, hogy járható útnak tartja-e a kormánynak azt az érvét, miszerint meg kell várni, hogyan alakul a törvény alkalmazása a gyakorlatban.

A média sokszínűségének csorbulása a leginkább problematikus a törvényben – vélekedett Dunja Mijatovic. A törvény felhatalmazza a médiatanácsot, hogy bírságot szabjon ki a műsorszóró, a nyomtatott és az internetes médiára, "ilyesmi más európai országokban sehol sem létezik" – mondta. Szerinte Fehéroroszországon kívül sehol sincs jogi szabályozás, amely ennyire beleavatkozna a sajtó működésébe.

Mijatovic szerint a szabályozás utat nyit a cenzúrának. Aggályosnak tartja a médiatanács összetételét is és azt, hogy "egy testület ellenőriz mindent". A mód, ahogy a hatóságot megszervezték, azt a célt szolgálja, hogy az újságírókat öncenzúrára késztesse és félelmet keltsen bennük – fogalmazott.

Sok probléma van a sajtószabadsággal Európában, így Olaszországban, Franciaországban és máshol is, de "semmi a közelébe sem annak, amit ma Magyarországon látni" - mondta.

Az EBESZ sajtószabadság-képviselője az elmúlt hónapokban többször is szorgalmazta az új magyar médiaszabályozás módosítását. A nemzetközi szervezet megbízottjának állásfoglalása szerint a törvények nem felelnek meg az EBESZ Magyarország által is vállalt normáinak, fenyegetik a média pluralizmusát és a szerkesztői szabadságot, és alkalmasak a politikai visszaélésekre.

Schmitt Pál rendet tenne a médiában

A köztársasági elnök szerint más uniós országban is rendet kellene tenni a médiában. Schmitt Pál mindezt egy madridi rendezvényen mondta, ahol a magyar EU-elnökség prioritásait ismertette. Az elnök azt is állította, hogy az Orbán-kormány válságadóit már tíz országban kopírozzák, szerinte a médiatörvényt is fogják.

A magyar EU-elnökség prioritásait ismertette Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken Madridban. A Nueva Economía Fórum nyílt munkareggelijén az államfő kijelentette: az unió előtt álló súlyos kihívások miatt a magyar EU-elnökség a cselekvés időszaka kell legyen, s Magyarország készen áll arra, hogy tovább rakja Európa építőköveit. Spanyolul elmondott beszéde után kérdésekre válaszolva, az államfő egyebek közt kiállt az unió további bővítése mellett, és reményét fejezte ki, hogy sikerrel jár majd a keleti partnerség megerősítésére tavaszra tervezett uniós értekezlet.

Arra a kérdésre, mit hozna fel a sokat támadott médiatörvény védelmében, Schmitt Pál azt mondta: „újrafogalmaztuk a közszolgálatiság fogalmát, amit ajánlok mindenki figyelmébe”. Emellett a kormány szükségesnek tartotta, hogy az egyre kiterjedtebb internetet is bevonja a médiaszabályozás hatálya alá. Hozzátette: tiszteletben tartják a sajtó szabadságát, „de ha tetszik, ha nem, az emberi méltóság előbbre való”. Úgy fogalmazott, megpróbáltak egy területen rendet csinálni, és ez okozta az felháborodást.

„Ahogy a bankadót, a válságadót már kopírozzák Európában – tíz ország már átvette –, engedjék meg, hogy annak a meggyőződésemnek adjak hangot, hogy minden más (uniós) országban is rendet kell csinálni a médiában is, ha tetszik, ha nem. Mi nem a szabadságot akarjuk fékezni, hanem a rendet, megismétlem, az emberi méltóságot, a takarékosságot, a közszolgálatiságot kívánjuk erősíteni” – mondta.

Főbb kifogásolt pontok

1. A médiatörvény és a médiahatóság hatásköre kiterjed az írott és az online sajtóra - ez sehol Európában nincs így (csak az audiovizuális szolgáltatók és tartalmakra szokott vonatkozni a hatókör)

2. A Médiahatóság felügyeli a teljes sajtót, kvázi teljhatalma van

3. Az NMHH és a Médiatanács egypárti összetétele

4. Túlzott bírságolási összegek - különösen a médiapiacot (főleg a nyomtatott lapok piacát) érintő mély, évek óta tartó válság miatt tűnik különösen súlyosnak a bírságok összege. Ide tartozik az adatszolgáltatási bírság is, amely 50 millió forint is lehet.

5. A hatóság túlzottan erős jogkörökkel rendelkezik: nyomozati jogkör (az APEH-hez, VPOP-hoz hasonló)

6. a Médiabiztos szerepe: Olyan ügyeket vizsgálhat, amelyek nem jogellenesek, és a Hatóság jogkörébe nem tartoznak (140. §), ez ellentétes a jogállamiság elvével (mely szerint, amit törvény nem tilt, azt szabad). Gyakorlatilag kiterjeszti a Hatóság hatáskörét a törvény által nem szabályozott esetekre, tehát bármire – ez ellentétes az Alkotmánnyal is, különösen az 1/2007. AB határozattal. A Biztos hivatalból is eljárást indíthat. A biztost pedig az MNHH elnöke nevezi ki.

A médiatörvény részletes kritikáját itt olvashatja, de komoly elemzés olvasható itt is.

Cecilia Björner a levélben cáfolta ezeket az állításokat, a nagykövet szerint Svédországban az online kiadványok kiadóinak nem kötelező a médiahatóságnál regisztrálniuk, ez csak a rádióknak, tévéknek és az on-demand műsorszolgáltatást nyújtó cégeknek kötelező. Az üzenet szerint a jogi felelősséggel rendelkező személy megnevezésének kötelezettsége is kifejezetten ezekre a szolgáltatókra vonatkozik. "A hirlevél megfogalmazásairól ezért el kell mondani, hogy a Svédországban megvalósuló kontroll szintjéről ferde képet adnak" - olvasható a levélben.

Az pedig, hogy a tárca hírlevele arra céloz, az online tartalmat Svédországban "előzetes cenzúrának" vethetik alá, a nagykövet szerint a svédországi jogrendszer és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó svéd jogi modell súlyos félreértése - a cenzúrát ugyanis tiltja a svéd alkotmány.

A nagykövet a levélben egy másik, január 3-án küldött minisztériumi hírlevél összehasonlítására is reagál. A KIM ebben azt írta, hogy a svéd médiahatóság, a műsorszórási bizottság és a távközlést felügyelő testület tagjait is a svéd kormány nevezi ki, illetve, hogy mindhárom szervezet a kormány ellenőrzése alatt áll. A hírlevél azt sugallta, hogy a svédországi hatóságok - több más európai hatósághoz hasonlóan - a magyar Médiatanácshoz képest kevésbé függetlenek a kormánytól.

Cecilia Björner a levélben cáfolta ezeket az állításokat, a nagykövet szerint Svédországban az online kiadványok kiadóinak nem kötelező a médiahatóságnál regisztrálniuk, ez csak a rádióknak, tévéknek és az on-demand műsorszolgáltatást nyújtó cégeknek kötelező. Az üzenet szerint a jogi felelősséggel rendelkező személy megnevezésének kötelezettsége is kifejezetten ezekre a szolgáltatókra vonatkozik. "A hirlevél megfogalmazásairól ezért el kell mondani, hogy a Svédországban megvalósuló kontroll szintjéről ferde képet adnak" - olvasható a levélben.

Az pedig, hogy a tárca hírlevele arra céloz, az online tartalmat Svédországban "előzetes cenzúrának" vethetik alá, a nagykövet szerint a svédországi jogrendszer és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó svéd jogi modell súlyos félreértése - a cenzúrát ugyanis tiltja a svéd alkotmány.

A nagykövet a levélben egy másik, január 3-án küldött minisztériumi hírlevél összehasonlítására is reagál. A KIM ebben azt írta, hogy a svéd médiahatóság, a műsorszórási bizottság és a távközlést felügyelő testület tagjait is a svéd kormány nevezi ki, illetve, hogy mindhárom szervezet a kormány ellenőrzése alatt áll. A hírlevél azt sugallta, hogy a svédországi hatóságok - több más európai hatósághoz hasonlóan - a magyar Médiatanácshoz képest kevésbé függetlenek a kormánytól.

-->