Nyilvános az NCST végleges változata

Nyilvános Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének (NCST) végleges változata, tette közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

 A magyar kormány 2010. december 22-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét. A dokumentum végleges változata – amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján is megtekinthető – várhatóan a jövő héten hivatalosan is megérkezik az Európai Bizottsághoz. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célértéket jelentősen meghaladó, ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék.

A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában a középmezőny alsó részébe lép elő. Ezzel a plusz vállalással Magyarország is hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió összesítve is túllépje a maga számára meghatározott 20 százalékos megújuló energiaforrás hányadot.

A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességének növekedését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti.

A cselekvési terv felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket (oktatás, szemléletformálás), amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi szemléletalakítást szolgálják. Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve munkaváltozatának társadalmi és szakmai egyeztetésére több fázisban került sor.

Első lépésben a tervezet előzetes összeállítása során hét szakmai fórum megrendezésére került sor, esetenként 35-40 szakmai és civil szervezet részvételével. Második lépcsőben előzetes társadalmi konzultációként 26 civil és társadalmi partner bevonásával vitatták meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakemberei a fő témaköröket, intézkedéscsoportokat. Ezt az egyeztetési folyamatot zárta a tervezet széles körű társadalmi egyeztetése.