Ezek voltak 2010 legnagyobb cégfelvásárlásai

A vállalatfelvásárlások globális piaca tavaly egyértelműen növekedési pályára került. Az M&A piac 2010-ben meggyőző növekedési rátákat produkált mind tranzakciós összérték, mind darabszám tekintetében, hiszen a lezárt ügyletek száma 24 százalékos – 8.030-ról 9.933-ra –, míg azok összértéke 32 százalékos – 1,09 ezer milliárd euróról 1,44 ezer milliárd euróra – bővülést mutat a megelőző évhez viszonyítva. A gazdasági válság negatív hatásai 2008 harmadik-negyedik negyedévétől mutatkoztak a cégvásárlási piacon, amely drasztikus, 50-60 százalékos zuhanást eredményezett.

Ezen visszaesést a mélypontból való – 2009 negyedik negyedévétől megfigyelhető – lassú visszakapaszkodás követte, amely növekedési trend az utóbbi három negyedévben tovább erősödött. Ennek eredményképpen egészséges piacbővülésnek vagyunk tanúi jelenleg. Az összérték mellett a tranzakciós darabszám is hasonló mértékű javulást mutat, amely növekedés várhatóan kitart az elkövetkező időszakban is.

2010-ben világszerte a legjobban teljesítő iparágak – összérték alapján – sorrendben az alábbiak voltak: az energiaszektor 20 százalékos, a pénzügyi szektor 15 százalékos, a telekommunikációs szektor 8 százalékos piaci részesedéssel. Továbbá, a lista első felében végzett még a vegyipar és az egészségügy is. A 2009-es dobogó második helyéről a lista végére zuhan tavaly a gyógyszeripar.

A vállalatfelvásárlások európai piaca a világátlagot meghaladó ütemben bővül 2010-ben. A tavalyi évet folyamatos emelkedés jellemezte: az Európában lezárt ügyletek összértéke elérte az 500 milliárd eurót, amely 46 százalékkal haladja meg a 2009-es szintet.

Európa részaránya a globális vállalatfelvásárlási piacból tranzakciós összérték tekintetében 2009-hez képest 3,5 százalékpontos emelkedést produkált, míg volumen tekintetében változatlanul 47 százalék körüli a kontinens részesedése.

Európában az iparágak tekintetében a tranzakciós összérték alapján az első három helyen a pénzügyi szektor, az ingatlanpiac és az energiaszektor végzett, míg 2009-ben az egyéb szolgáltatások, a pénzügyi szektor és az ipari termelés álhattak a dobogóra.

Éves összehasonlításban hazánkban is az M&A piac bővülése figyelhető meg, amely ugyanakkor elmarad a világszerte megfigyelhető növekedési ütemtől. A magyarországi vállalatfelvásárlási piac mérete az Invescom becslése alapján tavaly 774 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest (a 100 milliárd forint feletti tranzakciókat figyelmen kívül hagyva).

A lezárt ügyletek darabszámában nincs jelentős elmozdulás. A 2009. évi 129 tranzakcióhoz viszonyítva tavaly minimális csökkenést produkált a piac, hiszen 127 magyarországi vonatkozású ügylet zárult sikeresen. Ugyanakkor a korábbi évekkel ellentétben a 100 milliárd forint feletti, ún. giga tranzakciók egyáltalán nem jellemezték a piacot 2010-ben. Tavaly egyetlen ilyen ügylet sem történt, míg 5, illetve 2 giga ügylet került lezárásra 2008-ban, illetve 2009-ben.

A pozitív fejlemények ellenére az akvizíciók külső finanszírozási forrásokhoz való nehézkes hozzájutás (mind hitel-, mind tőkeágon), valamint az ügyletek lezárásának elhúzódása továbbra is jellemző a magyar piacra. Az euró és a svájci frank az utóbbi időszakban megfigyelt, forinttal szembeni erősödése sem segítette a hazai vállalatok értékesítési folyamatait, elsősorban a külföldi devizában denominált hitelállományok magas aránya miatt, amely a nyereségesség általános csökkenésével kombinálva tovább mélyítette az eladói és a vevői árelképzelés között meghúzódó szakadékot.

A sikeresen lezárt ügyletekhez a Jeremie alapok beindulása is jelentősen hozzájárult. A nyolc Jeremie alap tavaly 13 tőkeemelést hajtott végre, amelyből csak a PortfoLion Kockázatitőke Alap öt tranzakciót zárt összesen 1,4 milliárd forint értékben 2010-ben. A Jeremie rangsor második helyén Primus Capital Kockázatitőke Alap áll három ügylettel. 

Külön figyelemre méltó 2010 utolsó negyedéve, amely egy pozitív fordulat jele lehet a magyar M&A piaci trendekben. A borús akvizíciós hangulatot hirtelen kimagaslóan pozitív vásárlási kedv váltotta fel az év vége közeledtével. A negyedik negyedév több mint kétszer akkora tranzakciós összértéket eredményezett, mint 2010 első három negyedévének átlagos teljesítménye, és ezáltal a piac mérete a 2008 első negyedévi – válság előtti – magasságokba emelkedett. Az ügyletek darabszámában is meggyőző fölényt mutat az utolsó negyedév, 46 ügylettel magasan verte a „negyedévek versenyét”.

Lényegesen nagyobb ütemben nőttek a magyarországi vonatkozású tranzakciók közül a hazai cégek által külföldön lebonyolított tranzakciók, mint a Magyarországon lezárt tranzakciók. Az itthon lezárt ügyletek tavaly 6 százalékos emelkedést mutattak tavaly, így 564 milliárd forintról 596 milliárd forintra nőtt a szegmens. Ezzel szemben a magyar vállalatok által külföldön megvalósított ügyletek 40 százalékkal nőttek 2010-ben, elérve a 179 milliárd forintot.

A City University of London keretein belül működő Mergers and Acquisitions Research Centre listáján, amely hat mutató alapján – gazdasági és pénzügyi környezet, politikai környezet, szabályozási helyzet, társadalmi és kulturális adottságok, technológiai fejlettség – vizsgált meg 175 országot akvizíciós attraktivitás szempontból, Magyarország az előkelő 36. helyen végzett. Hazánk a technológiai fejlettség tekintetében volt a legsikeresebb, míg a gazdasági és pénzügyi környezet rontotta leginkább a pozíciónkat. Régiós szinten is sikerként könyvelhetjük el a felmérés eredményét, hiszen hazánk a szlovákok, a románok és a horvátok előtt végzett a rangsorban. A közép-kelet-európai régió legsikeresebbjei a csehek lettek tíz hellyel megelőzve a magyarokat. A lista legelejét sorrendben Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok foglalják el.

Tavaly Magyarországon a legkiemelkedőbben teljesítő szektorok a telekommunikáció és IT, a vegy- és gyógyszeripar, valamint a pénzügyi szolgáltatások voltak. A telekommunikáció és IT szektor zárta a legtöbb ügyletet – szám szerint 20-at a 2009-es 14-gyel szemben –, azonban összértékben a mintegy 100 milliárd forintos csökkenésnek köszönhetően elmarad a többi iparágtól, azaz a szektort elsősorban a kisebb méretű cégértékesítések jellemezték.

Tranzakciós összérték tekintetében a vegy- és gyógyszeripar emelkedett ki a mezőnyből 2010-ben. Ezen iparág előretörése a Richter Gedeon Nyrt. által végrehajtott három, egyenként is igen jelentős méretű ügyletnek köszönhető, melyek a teljes vegy- és gyógyszeripari M&A csaknem 80 százalékát tették ki értékben. A vegy- és gyógyszeriparban további 19 százalék egy harmadik negyedévben zárult tranzakciónak köszönhető, amely során közvetve a Borsodchem 38 százalékos tulajdonrésze cserélt gazdát.

Az egyéb ipar összérték tekintetében megfigyelhető térnyerését elsősorban az ISD Dunaferr Zrt. anyavállalatának 50 százalékos értékesítésének köszönhette, de volumen tekintetében elmaradt az összérték szerint elfoglalt pozíciójától. A pénzügyi szolgáltatások M&A piaca több kis és közepes méretű ügyletből áll össze, így került tranzakciós érték és darabszám szempontjából az előkelő harmadik, illetve második helyre. Ezen szektor kettővel zárt kevesebb ügyletet mint az előző évben, összértékben pedig 75 milliárd forinttal teljesített gyengébben mint 2009-ben. Az energia szektor szenvedte el a legnagyobb piacvesztést: 660 milliárd forintról 65 milliárd forintra esett vissza az M&A piaci hozzájárulása, ami a szektort korábban jellemző giga tranzakciók elmaradásának eredménye.

Az egyik legnagyobb értékű cégértékesítés tavaly a januárban lezárt, a teljes ukrán ISD Csoport 50 százalékának eladása keretén belül történő ISD Dunaferr Zrt. értékesítés volt az orosz Vnyesekonombank számára. További kiemelkedő méretű cégvásárlásokat idén a Richter hajtott végre: két jelentős tranzakciója a svájci PregLem Holding SA felvásárlása 445 millió svájci frank értékben, valamint a németországi Grünenthal Gmbh fogamzásgátló üzletágának megszerzése 236 millió euró értékben, amellyel épphogy megelőzte az Invitel nemzetközi hálózatának májusi, a török  Turk Telekomunikasyon AS általi felvásárlását. A Richter az oroszországi Protek csoportban történt tőkeemeléssel együtt három ügyletet számlálhat 2010-ben, amelyekkel összesen megközelítőleg 160 milliárd forintot hasított ki a teljes, 774 milliárd forintos M&A piaci tortából.

Míg a közlekedésben az első félévet a MALÉV Zrt. újbóli állami kézbe kerülése, addig az év második felét a Masped Zrt. két leányvállalatának 50-50 százalékos értékesítése fémjelezte. A turisztikai szegmens kétségkívül legizgalmasabb tavalyi tranzakciója a Hunguest Hotels Zrt. és az SCD-csoport bizonyos, főleg Balaton környéki turisztikai érdekeltségeinek közös vállalatba szervezése. Az SCD Group Zrt. meghatározó tulajdonosa, Jászai Gellért által alapított Magyar Turisztikai Holding Zrt. tulajdonába kerül a teljes Hunguest Hotels Zrt. két lépcsőben, melynek első – több tízmilliárd forint értékűre becsült – fázisa 2010-ben lezárult. A szórakoztatóipar kiemelt tranzakciói az első félévben a Showtime Budapest Kft. értékesítése, míg a második félévben az Econet.hu Nyrt. Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-ben történő további 26 százalékos tulajdonszerzése volt. Figyelemreméltó tranzakció volt a pénzügyi szolgáltatások szektorában a Milton Bank Zrt. Wallis általi értékesítése a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Magyar Tőketársaság Zrt,-nek, amely – azóta a Gránit Bank nevet felvevő – pénzügyi intézmény az eladást követő új stratégiájának megfelelően egy, a hazai kkv szektorra fókuszáló kereskedelmi bankká kíván válni. A média szegmensben az Econet.hu volt aktív, mivel a média üzletága, az Est Média Group erőteljesen terjeszkedett az elmúlt évben: a Sziget Fesztiválban történő tulajdonszerzést megelőzően az EXIT Magazin bekebelezésével növelte médiapiaci lefedettségét.

Az év során öt új társaság érkezett a pesti börzére, melyek közül különösen nagy hírverés övezte a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. tőzsdére lépését. A Budapesti Értéktőzsde az év tőzsdei bevezetése díjjal is jutalmazta az elmúlt évek legnagyobb hazai elsődleges tőzsdei részvénykibocsátóját, a CIG Pannóniát. A tőzsdén jegyzett társaságok körét bővítette az utolsó negyedévben tőzsdére lépő  Őrmester Nyrt. és az Appeninn Nyrt is. Továbbá, a BÉT új tagja lett tavaly a HybridBox Nyrt., a Kreditjog Nyrt., valamint az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. is, akik egyelőre nem túl aktív szereplői a hazai tőkepiacnak.

Idén öt esetben fordult elő, hogy magyar vállalat akvirált külföldi társaságot: a Richter három tranzakciója mellett a Díjbeszedő Zrt. által megvalósított román GPV Mail Services S.R.L. felvásárlása, amelyet követően a céltársaság 50 százalékát továbbadta az Állami Nyomda Nyrt.-nek. 2009-ben az országhatáron kívül mutató akvizícióra hét alkalommal volt példa, mely a tavalyi évet valamelyest komorabb színben tünteti fel. Ellenkező irányú akvizíció jóval gyakoribb számban történt, így például a harmadik negyedévben a kínai Wanhua vált 38 százalékos tulajdonossá a First Chemical Holding Kft.-ben, amely a BorsodChem Zrt. tulajdonosa, az utolsó negyedévben pedig a Nypro Hungary Kft.-t vásárolta meg a spanyol érdekeltségbe tartozó Plásticos Castella cégcsoport.

A szakemberek a hazai M&A piac 2010-ben mutatott magára találásának folytatására és egy lépcsőzetes fejlődésre számítanak az elkövetkező évben. Továbbra is domináns szerep jut a szakmai befektetőknek, elsősorban Nyugat-Európából érkezők aktivitása fokozódik a beinduló belső gazdaságukra alapozva. A kockázati tőkealapoktól több tranzakcióra számítunk 2011-ben, ugyanakkor mindez továbbra is erőteljes szelekció mellett fog bekövetkezni. 2011-ben a Jeremie alapoknak köszönhetően a tranzakciók darabszámának további növekedését várjuk, azonban a tranzakciós összértékre ez nem lesz jelentős hatással, hiszen az egy ügylet során elkölthető maximális összeg 1,5 millió euró. A hitelfinanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzáférés élénkülést hozhat a piacon, bár az akvizíciós hitelek aránya továbbra is elmarad a válság előtti szintektől. Várakozásaink szerint tovább növekszik a közép-kelet-európai régiós ügyletek száma, mikor is egy-egy belső piacát már kinövő régióbeli társaság hajt végre felvásárlást más közép-kelet-európai országokban. A régió egységes piacként kezelése a nyugati stratégiai befektetőkre is egyre inkább jellemző. Idén várhatóan a legkedveltebb területek közé fog tartozni az energia, a pénzügyi szektor, az autóipar, továbbá a technológiai és az online befektetések növekedésére lehet számítani.