Óriási kockázatot vállal, aki magyar céggel üzletel

Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a közép-kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól, állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. Az elmúlt hónapban a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt közép-kelet-európai országok cégeinek átlagosan 54,17 százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette a Coface, ez az arány 2009 hasonló időszakában alacsonyabb (46,25 százalék) volt.

Közép-kelet-európai cégeket vizsgálva a cégek 38 százalékának romlott a megítélése, míg javulást csak 28,5 százalék esetben tapasztaltak. Míg a régiós átlag 54,17 százalék körüli értéket mutat, leginkább a román, szlovák cégek megítélése romlott az elmúlt 12 hónapban. A hazai cégek esetében a mostani arány szinte megegyezik az elmúlt három hónap értékével (50,3 százalék).
 
Változatlanul minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek azonban a hazai arány már alacsonyabb, mint a régiós átlag. A tavalyi évhez képest 48,94 százalékról 50,34 százalékra nőtt a hazai kockázatos vállalatok aránya. Azonban a kockázati szinteket is kibontva  - a Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy valóban igaz, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai cégek aránya megnőtt, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek.

Azonban, ha ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az látható, hogy ebbe a kategóriába sorolt magyar cégek aránya csökkent. A várt, de be nem következett piaci tisztulás leginkább itt fejtette ki a hatását, hiszen a korábban kedvező megítélés alá tartozó cégek közül kevesebb került ide, mint amennyi cég ezekből a legrosszabb kategóriákból eltűnt. Itthon nem volt olyan sokkoló, s nem is hozott olyan megtisztulást a finanszírozási válság, mint ami akár be is következhetett volna egy elhúzódó válság esetén.  A hazai cégeket a globális válság már egy „válságos” időszakban kapta el, így rosszabb képre számítottunk- teszi hozzá Kárpáti.

Úgy véli, hogy a hazai kockázatosság növekedésének az egyik oka, hogy Magyarországon túl sok a cég a piac méretéhez képest, ebből következően alultőkésítettek. Ezek a cégek csak, úgy tudnak felül emelkedni, ha nem csak külső állami segítségben reménykednek, hanem a kockázatvállalási képesség növelésével képesek életben maradni. Azonban a helyzet ennél sokkal összetettebb. Úgy látja, egy olyan új törvényre lenne szükség, amely képes kezelni, hogy valósan csökkenjen a szándékosan bedöntött cégek száma, a jelenlegi csődtörvényt szerinte már nem érdemes módosítani. Továbbá szükség lenne az önálló gyenge likviditással bíró cégek összefogására is, hogy közös tőke háttérrel és stabilitással rendelkezzenek, ezáltal együttesen nagyobb erővel tudnak fellépni a versenytársakkal vagy akár az esetleges nemfizetők által okozott helyzettel szemben.