Atom nélkül nincs villany a szobában
Az európai atomerőművek a világátlagnál biztonságosabbak – mondta el a Világgazdaságnak a fukusimai atomerőműnél fenyegető katasztrófa kapcsán Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. Ezt a szakértő azzal magyarázta, hogy az Európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elvárásainál is szigorúbb kritériumokat fogadott el az európai létesítmények biztonságára vonatkozóan néhány évvel ezelőtt. Ezek megvalósítására 2011-ig kaptak haladékot az államok, teljesítésük Magyarország esetében is folyamatban van – tette hozzá a főigazgató-helyettes.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az európai atomerőművek átlagban minden téren biztonságosabbak lennének a világ más részein üzemelőknél. Földrengésállóság szempontjából például a japán létesítmények a legjobbak, mivel ezek építésekor számításba vették, hogy a kőzetlemezek határmezsgyéjén fekvő szigetországban időről időre előfordulhat extrém erejű földmozgás. (Ezt a fukusimai atomerőmű még elbírta, a katasztrófahelyzetet a földrengés nyomán fellépő cunami okozta.) Európa viszont földrengésveszély szempontjából sokkal nyugodtabb zónában fekszik, ezért az itteni atomerőművek többségénél ésszerűtlen lett volna a japánokéihoz hasonló standardokat követni – véli Lux Iván.
A mostani krízis azonban ezzel együtt is új helyzetet teremt, hiszen bebizonyosodott, hogy még egy csúcstechnológiával rendelkező ország sem képes minden veszélyhelyzetet kivédeni. Ezt észlelve Németország bejelentette, hogy három hónapra lekapcsolja az energetikai hálózatról az 1980 vége előtt üzembe helyezett hét atomreaktorát, és az összes létesítmény biztonságát felülvizsgálja. Szintén az újbóli ellenőrzés mellett döntött a kínai kormány, amely egyúttal felfüggesztette az új atomerőművek építésének engedélyezését. Bár Franciaország és Nagy-Britannia egyelőre nem hozott hasonló határozatot, mindkettő jelezte, hogy „le fogja vonni a konzekvenciákat” a történésekből.
Európa már uniós szinten is reagált az eseményekre: az Európai Bizottság szerint úgynevezett stresszteszteknek kellene alávetni az atomerőműveket. Ezek célja, hogy kiderüljön, mennyire védettek a létesítmények földrengések, árvizek vagy éppen terrortámadások ellen. Az ellenőrzési kritériumokat még ebben a fél évben kidolgozzák, a teszteket pedig Brüsszel ígérete szerint „a lehető legrövidebb időn belül” elvégzik. Ez az egyes tagországok feladata lesz, amelyek maguk dönthetnek arról, részt vesznek-e a programban.
Lapunk azon kérdésére, mennyire indokoltak a stressztesztek, Lux Iván annyit válaszolt: azok elsősorban a lakosság megnyugtatását szolgálják, az európai atomerőművek ugyanis szakmai szempontból továbbra is rendben vannak. Utalt arra is, hogy a németországi ideiglenes atomerőműstop is politikai okokra, nem pedig szakmai indokokra vezethető vissza.
Németországban a hét végén mintegy hatvanezer ember követelte a kiszállást az elmúlt években reneszánszát élő atomenergiából. Szerintük a fukusimai történések azt bizonyítják, hogy a nukleáris technológia még egy műszakilag fejlett országban is ellenőrizhetetlen és veszélyes.
A probléma csupán az, hogy nélküle összeomlana az energiaellátás, hiszen Európában a villamosenergia-termelés mintegy harminc százaléka származik atomenergiából, az alternatív energiaforrások nem lennének képesek betömni ezt a lyukat. Nem véletlen, hogy a közelmúltban több nagy ország is az atomenergia mellett tette le a voksát. A Handelsblatt összesítése szerint Nagy-Britannia 11 nukleáris létesítménnyel helyettesíti a kiöregedőket 15 éven belül, Franciaország most építi 59. reaktorát, az Egyesült Államok 2020-ig nyolc új atomerőművet üzemelne be, Kína pedig tíz éven belül megnyolcszorozná a kapacitásokat ezen a téren. Bár más országok inkább a kiszállás mellett döntöttek, összességében – mint Lux Iván fogalmazott – „nincs esély arra, hogy ötven éven belül megszabaduljunk az atomenergiától”.
180 emberen a világ szeme
Továbbra is kritikus a helyzet a fukusimai atomerőműben, ám a nukleáris katasztrófát eddig sikerült elkerülni. A japán kormány szerdai közlése szerint a létesítmény húsz kilométeres körzetén belül „nincs közvetlen egészségkárosodási veszély”, az erőmű környezetében pedig „stabil szintre” állt be a radioaktív sugárzás.Az elmúlt napokban több robbanás által sújtott erőműből azonban még így is szabadult ki radioaktív anyag a további robbanások elkerülése miatt végrehajtott gőzleeresztés során, amelynek következtében az ibaraki prefektúrából a sugárzási normál érték háromszázszorosát jelentették.
A Spiegel Online szerint a 240 kilométerre lévő Tokióban csak enyhe mértékben nőtt a sugárzás, az egyelőre nem jelent akut veszélyt az egészségre.
Az atomerőműből kedden mintegy 750 munkást menekítettek ki, így a CNN szerint tegnap délután mintegy 180 fős gárda próbálta megakadályozni a helyzet eszkalálódását. Az erős sugárzásnak kitett munkások feladata, hogy megakadályozzák a radioaktív fűtőelemek túlhevülését, és ennek érdekében tengervizet pumpáljanak a sérült reaktorokba.
Az elmúlt napokban több robbanás által sújtott erőműből azonban még így is szabadult ki radioaktív anyag a további robbanások elkerülése miatt végrehajtott gőzleeresztés során, amelynek következtében az ibaraki prefektúrából a sugárzási normál érték háromszázszorosát jelentették.
A Spiegel Online szerint a 240 kilométerre lévő Tokióban csak enyhe mértékben nőtt a sugárzás, az egyelőre nem jelent akut veszélyt az egészségre.
Az atomerőműből kedden mintegy 750 munkást menekítettek ki, így a CNN szerint tegnap délután mintegy 180 fős gárda próbálta megakadályozni a helyzet eszkalálódását. Az erős sugárzásnak kitett munkások feladata, hogy megakadályozzák a radioaktív fűtőelemek túlhevülését, és ennek érdekében tengervizet pumpáljanak a sérült reaktorokba. A legnagyobb atomkatasztrófák A nemzetközi nukleárisesemény-skála (INES) hétfokozatú, egytől négyig üzemzavart, négytől hétig balesetet jelöl. Az ötös besorolást telephelyen kívüli kockázattal járó balesetre, a hatost súlyos, a hetest pedig nagyon súlyos balesetre alkalmazzák.
1952 – Chalk River, Kanada: 5
1957 – Kistim, Urál, Szovjetunió: 6
1957 – Sellafield, Nagy-Britannia: 5
1959 – Simi Valley, Kalifornia, Egyesült Államok: 5
1977 – Belojarszk, Szovjetunió: 5
1979 – Three Mile Island, Pennsylvania, Egyesült Államok: 5
1985 – Vlagyivosztok, Szovjetunió: 5
1986 – Csernobil, Szovjetunió: 7
2011 – Fukusima, Japán: 6
Forrás: Országos Atomenergia Hivatal Nem áll le Paks Semmi ok nincs a paksi atomerőmű leállítására – jelentette ki a kormányszóvivő. Nagy Anna hangsúlyozta: a biztonságos erőművek közé tartozik, állapota jónak mondható nemzetközi összehasonlításban is. Hozzátette: Magyarország közelében nincs olyan törésvonal, mint amilyen a japán katasztrófát okozta. Paks földrengés-biztonsági szempontból is a biztonságos intézmények közé tartozik. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.