Egy káresemény is tönkreteheti a nem biztosított kkv-kat

A hazai kisvállalkozások alig rendelkeznek felelősségbiztosítással, illetve ha igen, akkor többnyire nem igazán megfelelővel – áll a BellResearch kutatásában. A legtöbb cégnek – 68 százalék – egyéb vagyonbiztosítása van, minden második vállalkozó köt felelősségbiztosítást. Alkalmazotti életbiztosítása csupán minden 10., míg üzemszünet-biztosítása csak minden 25. cégnek van. A vállalati felelősségbiztosításnál megfigyelhető, hogy a bevétellel együtt nő a penetráció, de a 700 millió és 1 milliárd forint közötti forgalmúak esetében is csak a háromnegyedük kötött ilyet.

A biztosítók becslései szerint mintegy 120 ezerre tehető azon kkv-k száma, amelyek rendelkeznek biztosítással, az ebből befolyó díjbevétel alig több mint 10 milliárd forint évente – mondta lapunknak a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője. Gillyén Ágnes kiemelte: a BellResearch felmérésével ellentétben, amely árbevétel alapján határozza meg a kkv-szektort, a biztosítók általában vagyonérték szerint sorolnak valamely társaságot – 500 millió forint alatt – ebbe a kategóriába. A statisztikát a KSH által mért 305 ezer kkv is ronthatja, mivel ebben szerepelnek a nem működő cégek és a kényszervállalkozások is.

„A kis, sérülékeny cégeket fokozottan sújthatja egy elemi csapás vagy más esemény következtében bekövetkező vagyonvesztés, üzemszünet, egyéb káresemény” – emlékeztetett Gillyén Ágnes. Ennek alapján a kkv-k adott esetben relatíve nagyobb kockázatot futhatnak, mint a nagyobb cégek, mivel jelentősebb kár akár a tevékenységük megszűnését is okozhatja. Felelősségbiztosítást önmagában nemigen kötnek a társaságok, a jellemző az, hogy ha vagyonbiztosítást kötnek, mellé gyakran vállalják a felelősségbiztosítást is. Az utóbbi összege azonban sokszor nem magasabb, mint egy családi ingatlan vagyonbiztosítása mellé kötött felelősségbiztosításé.

„A pénzügyi válságot megelőző időszakban az aktív finanszírozási környezet egyértelműen pozitív irányba mozdította el a hazai kkv-szektor biztosítottságának arányát” – mondta lapunknak az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. vállalativagyon-üzletágának igazgatója. Cserkuti Nándor szerint a válság kettős negatív hatással is járt: egyrészt a biztosítási díj mint költségelem sokkal nagyobb figyelmet kapott, és a költsége miatt a biztosítás sokszor esett áldozatul a kiadáslefaragásnak. Másrészt a gazdaságélénkítő kkv-eszközfinanszírozás volumenének csökkenésével a bankok által kötelezően előírt biztosításokat sem kötötték meg. Az optimistább gazdasági környezet mellett az elmúlt évben a természeti csapások okozta károk, a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben felmerült felelősségi és felelősségbiztosítási kérdések a piac élénkülését hozzák magukkal. Cserkuti szerint a vagyonbiztosítás tekintetében továbbra is jellemző, hogy a kelleténél kisebb biztosítási összegen, azaz alulbiztosítva jönnek létre szerződések, amelynek egyértelműen a biztosítás díján való megtakarítási szándék az oka. Sajnálatos módon az ilyen spórolásnak az első kár bekövetkeztekor keserű következményei vannak.

Tapasztalatunk szerint megközelítőleg háromból két kkv-nak van vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítása – mondta lapunknak a Groupama Garancia Biztosító nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója. Csermely Tibor szerint a biztosítás nyilvánvaló előnyökkel jár: a cégek teljes vagyonukat fenyegető váratlan káresemények bekövetkezte után sem kényszerülnek a tevékenységük feladására, sőt, még a helyreállítás idejére felfüggesztett működés üzemszünet-veszteségei is biztosíthatók. Előbb-utóbb alulbiztosításhoz vezethet, ha a sok éve kötött biztosításokat nem aktualizálják a vállalkozások. A kockázatkedvelőbb attitűdű vállalatoknak is érdemes felülvizsgálni a biztosítási védelmüket, a mind szélsőségesebb időjárás miatt egyre gyakoribbá váló károk váratlan meglepetést okozhatnak. Csermely úgy vélte, Magyarországon a térség országaival összehasonlítva átlagos arányban kötnek vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosításokat a kkv-szektor szereplői.

„Mivel becslések szerint Magyarországon igen sok a biztosítással nem rendelkező kkv, a biztosítók komoly lehetőségeket látnak ebben a piacban” – mondta Gillyén Ágnes. A gazdaság fellendülésével, a kkv-k megerősödésével, növekedésükkel, szabad eszközeik bővülésével várhatóan növekszik a biztosítással rendelkező cégek száma is.

„Mivel becslések szerint Magyarországon igen sok a biztosítással nem rendelkező kkv, a biztosítók komoly lehetőségeket látnak ebben a piacban” – mondta Gillyén Ágnes. A gazdaság fellendülésével, a kkv-k megerősödésével, növekedésükkel, szabad eszközeik bővülésével várhatóan növekszik a biztosítással rendelkező cégek száma is. -->