MVM: új térségi irányok

Nyugat-balkáni és romániai együttműködési lehetőségeket vizsgál az MVM, döntés a jövő év vége felé várható. Az atomenergia hasznosításáról nem mondhat le, a megújulóenergia-termelésen belül pedig a szél mellett a geotermiára összpontosítana. Mindez a tegnap ismertetett középtávú stratégia része, amely alapvetően szerves, azaz felvásárlások és fúziók nélküli növekedést ír elő.

Alapvetően organikus növekedésre alapoz az MVM csoport 2011–13-as középtávú stratégiaterve, amelynek eredményeként a tavaly 93,5 milliárd forintos EBITDA-ja 2013-ra 147-150 milliárdra nő, 2020-ra pedig elérheti a 250 milliárdot. Bács Zalán, a csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese szerint az időszak végére az MVM csoportnak a térségi versenytársakkal összehasonlíthatóvá kell válni. A középtávú stratégia három pilléren nyugszik – ismertette a tegnapi tájékoztatón –: a versenyképesség erősítésén, a kiválóság és hatékonyság javításán, illetve a növekedésen. A versenyképesség a hazai és uniós szabályok betartásával, az ország ellátásbiztonságának szem előtt tartásával történik. A legtöbb lehetőséget azonban a második pillér ígéri a még kihasználásra váró szinergiák és a munkaerő-gazdálkodás javításában rejlő tartalékok kiaknázása révén, s mert az év végére a csoportnál bevezetik az SAP-alapú integrált vállalatirányítás támogató rendszert. A harmadik pillér, a növekedés fő iránya a Nyugat-Balkán (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina) és Románia. Térségi értékesítése növelését a csoport elsősorban külföldi irodáin, egyéb terveit pedig partnerségeken keresztül valósítaná meg. Utóbbiakról – például a szélenergia romániai hasznosítása és ugyanott szivattyús-tározós erőmű létesítése – már megkezdődtek az egyeztetések, megállapodás leghamarabb 2012 végére várható. Térségi akvizíció, felvásárlás azonban nincs napirenden. (A megújulókon belül a szél mellett a geotermiára kíván összpontosítani a csoport.) A középtávú stratégia megvalósítása idején kell feltérképezni a 2013 után szükségessé váló projekteket is.

„Az előző és a most elfogadott stratégia közötti fő különbség a megcélzott, erőteljes gázpiaci szerep, a csoporton belüli hatékonyságjavítás, a korszerű vállalatirányítás bevezetése és a régiós célpontok módosulása” – válaszolt a Világgazdaságnak Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója. Már előrehaladott tárgyalások folynak új, együttműködésben megvalósítandó beruházásokról. Viszont több olyan korábbi erőmű-beruházást le kellett állítani, le kellett írni – emlékeztetett az elnök-vezérigazgató –, amelyek nem állták ki az élet próbáját. Ilyen volt a mátrai erőmű projektje, a Kárpát-Energóval indított fejlesztés vagy a vértesi erőmű. Utóbbit azonban erőteljes reorganizációval sikerült piacképessé tenni, nem kizárt, hogy új befektető is jelentkezik rá.

A csoport gázpiaci terveire vonatkozó újságírói kérdésre az elnök-vezérigazgató leszögezte, a következő öt évben nincs napirenden az FGSZ Földgázszállító Zrt. eszközeinek, azaz a hazai nagynyomású gázvezetékrendszernek a megvásárlása, az MVM csoporthoz tartozó Ovit által lefektetendő szlovák–magyar összeköttetés kapacitásainak lekötésére pedig hamarosan új tendert, úgynevezett open seasont írnak ki. (Az FGSZ és szlovákiai partnere által korábban kiírt két open seasonon mutatkozó érdeklődés túl lanyha volt ahhoz, hogy arra beruházási döntést lehessen alapozni, a mostani kiírás viszont már az Ovit feladata lesz.)

Paksra szükség van

A stratégiai ágazatokban történt elsietett privatizáció, majd torz liberalizáció után – amelynek idején a nemzeti érdekek nem tudtak kellően érvényesülni – döntött a kormány egy új energiastratégiáról – közölte Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Ennek részeként került sor az orosz Szurgutnyeftyegaz Molban lévő hányadának kivásárlásáról, és ideértendő az MVM régiós szerepének erősítése is. Ennek kapcsán a miniszter kiemelte, Magyarország nem mondhat le az atomenergiáról, mert azt ésszerűen sem megújulókkal, sem gázzal nem tudja kiváltani. Bővíteni kell az MVM profilját, mindenekelőtt az erős gázpiaci szerepvállalással.