A rossz főnök nem dicsér

Ha Róbert Gida megáll a lépcsőn, Micimackónak lehetősége nyílt volna elgondolkodni, vajon tényleg ez az egyetlen módja az emeletek közötti közlekedésnek. Csakhogy A. A. Milne úgy döntött, Róbert Gida nem áll meg, Medveczky Medve úr pedig bukdácsolhatott a fokokon a végtelenségig – kockázatok és mellékhatások nélkül. Valló Ágnes szerint a baj éppen e megállás hiányában rejlik. „Segíteni csak azokon lehet, akik igénylik ezt – mutat rá a szakorvos. – De vannak, akik idáig csak az első infarktusuk után jutnak el.”

Valló doktor szerint a tipikus válasz a lassítást firtató kérdésre az – legyen szó vezetőről vagy beosztottról –, hogy „lehetetlen kevesebb munkát végeznem”. A belgyógyász szerint ez óriási tévedés: csak merni kell átadni a feladatokat. Időgazdálkodással foglalkozó tréningjeiken rávilágítanak arra, hogy egy adott munkakörben, az adott pillanatban mit nem kell megcsinálni, mit kell(ene) másokra bízni.

„De tételezzük fel, hogy tényleg nem lehet lazítani. A dolgok megélésén ebben az esetben is rengeteg múlik. Nem áll jól például az infarktusra hajlamosító A típusú személyiség, a »very busy businessman« szénája. Ő az, aki teljesítményorientált, s ellenfeleit legyőzendő »ellenségnek« tekinti. A kulcsmozzanat az ellenségesség, amely nem arról szól, amit csinálunk, hanem ahogy gondolunk rá. Megrázó eredményt hozott egy harminc éve, egyetemisták között indított vizsgálat. Azok, akiket annak idején a pszichológiai tesztek alapján az ellenséges típusba soroltak, ma már nem élnek.”

Az A típusú ráadásul a feszültségét sem képes levezetni. Mert lehet úgy káromkodni, mint egy kocsis – magyarázza Valló Ágnes –, de ő szentségelés közben sem könnyebbül meg. Ha tehetné, tényleg megfojtaná az „ellenségeit”. „Ez a hozzáállás mindenkinek árt: az infarktus esélyét a dühöngőnél az ötszörösére, az elszenvedőknél, a beosztottaknál a másfélszeresére növeli.”

A menedzserbetegségek tehát nemcsak azokat érik utol, akik beosztásukból fakadóan állandó döntéskényszerben vannak, hanem azokat is, akik még az őket érintő kérdésekben sem hozhatnak döntéseket. Az az alkalmazott, aki négy éven át igyekszik elviselni egy elnyomó, autoriter vezetőt, 60 százalékkal nagyobb eséllyel kap szívinfarktust, mint emberséges környezetben dolgozó társa. A kontroll hiánya, a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság és a kényszerű alárendelődés is fizikai tüneteket – magas vérnyomást, pánikbetegséget, kiégést, mozgás- és emésztőrendszeri panaszokat – okoz.

Szomorú tény, hogy a magyarok születéskor várható élettartama öt-tíz évvel alacsonyabb, mint más európai államokban. Roszszabb helyzetben vagyunk a nálunk szegényebb országoknál is, a kérdés tehát nem csak GDP-függő. „A népesség egészségi állapota legfeljebb 10-12 százalékban függ az egészségügy színvonalától, 40 százalék fölötti az életmód befolyása – mondja Valló Ágnes. – Ebben benne van a negatív szemléletmódunk is. Generációkon át nevelték belénk, hogy ami jó, arra nem érdemes szót vesztegetni, s lám, nem is dicsérünk. A dicsekvés, a pozitív önértékelés »büdös«, a gyengeségeinkről viszont könnyen vallunk. Ez már az iskolában megmutatkozik: ha ötöst hoz a gyerek irodalomból, az rendjén való, a matek négyesért viszont jön a lelki beszéd, az erősségei helyett a gyengéit domborítjuk. A korán elnyomott önbizalom visztont később a megbirkózási potenciál hiányát okozza, s ezzel növeli a stresszhelyzeteket.”

Stresszmentes munkahely természetesen nincs. De a stressz mennyiségét optimalizálni lehet. Egyes vezetők azonban ahelyett, hogy ezt tennék, generálják a stresszt. „Elképesztő, hogy mennyire hiányzik a vezetők mindennapi gyakorlatából a dicséret – mutat rá Valló Ágnes. – Egy hölgy egyszer megkérdezte tőlem, hogy miért kellene megdicsérnie a munkatársait, ha rendesen elvégzik a feladatukat. Szerinte a dicsérethez ennél több kell. Akkor gondolta át a kérdést, amikor megkérdeztem tőle, hogy jólesik-e neki, ha egy szimpla rakott krumpliért istenítik őt otthon: »Finom volt.« Nem kell több, de ennyi igen, s mennyire hiányzik, ha elmarad! Ez az, amit nem kap meg a munkavállaló, sőt, a középvezetők sem, pedig óriási a jelentősége a teljesítményre nézve. Nem igaz ugyanis, hogy a dolgozó jobban teljesít a nagyobb nyomás alatt. Ha nem »nyomják«, hanem »húzzák« a munkatársakat, többet hoznak ki magukból.”

Az egyik legsúlyosabb munkahelyi stressz egyébként ma a mennyiségi és a minőségi túlterheltség, amely különösen igaz a gazdasági válság kirobbanása óta. Az elmúlt éveket a nagy leépítési stressz jellemezte, amely után az állásban maradók között megjelent a tehetetlenség és a bizonytalanság érzése. Ennek hatása testi szinten is jelentkezik. A stresszhormonok befolyásolhatják az inzulintermelést, és ha egyelőre nem is bizonyított, a szerepük erősebb lehet a kettes típusú cukorbetegség kialakulásában, mint a táplálkozásnak. Fiatal nőknél pedig a terméketlenség okozója lehet az állandó feszültség.

A jó stressz kihívás. Feladat, amelyre van alkalmas megbirkózási stratégiánk. Még akkor is, ha elsőre teljesíthetetlennek látszik a munka. Aki odateszi magát egy ilyen helyzetben, később megtapasztalja, hogy a siker pozitív irányba mozdítja az életét.

A jó stressz kihívás. Feladat, amelyre van alkalmas megbirkózási stratégiánk. Még akkor is, ha elsőre teljesíthetetlennek látszik a munka. Aki odateszi magát egy ilyen helyzetben, később megtapasztalja, hogy a siker pozitív irányba mozdítja az életét.-->