Itt a kereskedelem júliusi tippmixe - Milyen akciókra számíthatunk?

A kiárusítás fő célja a kedvcsinálás a vásárláshoz. A kereskedő meg akarja tartani vásárlóit, de újakat is szeretne megnyerni az értékesítőhelyek közötti verseny révén. A leárazás másik célja, hogy a kereskedő megszabaduljon a felesleges készlettől: a vásárló üzletbe csalogatásához mindig széles választék kell, így egy-egy időszak legvégén óhatatlanul megmaradna a polcra rakott áruk egy része. A gondos vásárló már a tavaszi hónapokban keresi a nyári cikkeket (főleg, ha a pénztárcája engedi), a kereskedő pedig július elején már látja, mi az, ami jobban, vagy kevésbé fogy.

A vásárlók egy része eleve a kiárusításra tartalékol, ami persze azzal a kockázattal is járhat, hogy a korábban kinézett termék addigra elfogy, vagy egyszerűen csak kimarad a leárazásból. A kirakatokban díszelgő akciós táblák ugyanis nem azt jelentik, hogy minden egyes árucikk olcsóbb (bár erre is van példa), hanem csak a kereskedő üzletpolitikája és üzletmenete alapján kiválasztott termékeket kapni engedménnyel. A leárazás időszakáról és a kiárusításra kínált termékekről a kereskedő szabadon dönthet.

A kiárusítás a pénzügyi oldalát tekintve veszteség a kereskedő elszámolásában, hiszen lemond bevételének egy részéről, annak reményében, hogy többen térnek be üzletébe, ráadásul nem csak most, hanem a leárazást követő időszakban is.

A jelenlegi kisebb kiárusítási hullám döntő oka, hogy alaposan kifulladtak a kereskedők és beszállítóik a 2007 óta tartó piacszűkében. A kereskedők a válság éveiben szinte folyamatos reklámra, leárazásokra kényszerültek, az engedményeket hirdető táblák mindennapos, állandó kellékei lettek a kirakatoknak, szemben azzal, amikor korábban a raktárakban porosodtak két akciós időszak között.

Kedvező ugyan, hogy 2011 első félévében már megállt a kereskedelmi fogyasztás csökkenése, a régóta várt növekedés azonban csak lassan indul meg. A késlekedés döntő oka, hogy az elmúlt hónapok élelmiszer- és üzemanyag áremelkedése felemészti a háztartások tartalékait is.

A nyári vásár legnagyobb részét a ruházati cikkek teszik ki (emellett természetesen más termékekre is irányul, például kerti, sport, vagy éppen barkács árukra). Ruházat vásárlására egyébként a bolti költekezés 5-6 százaléka jut. Jól mutatja a válság hatását a ruházati termékek forgalmának visszaesése (ráadásul nem csak mennyiségben, hanem folyó áron is csökkent az értékesítés az elmúlt években):

A mérleg: közel 10 milliárd forint forgalomvesztés, 6százalékos csökkenés a vásárolt ruházati cikkek mennyiségét tekintve, több mint 2500 üzlettel, negyedével kevesebb értékesítőhely, mindezzel szemben mérhetetlen arányú feketézés.