Legalább ételre jusson

Míg külföldön több olyan utalvány is van, amely béren kívüli juttatásként kreatívan segíti a munkavállalók életét, addig Magyarországon nem ritka, hogy a dolgozók a napi alapélelmiszereket vásárolják meg belőle. Nagy-Britanniában például létezik egy Childcare Voucher nevű utalvány, amely a kismamákat segíti a munkába való visszatérésben. A munkaadójuktól segítségképpen például ilyen típusú utalványokat kaphatnak, s ebből legálisan alkalmazhatnak bébiszittert. Belgiumban egy úgynevezett háztartási szolgáltatásokat támogató utalvány is létezik, amelyet akár magánszemélyek is megvásárolhatnak. Az utalvány célja, hogy támogassa a legális munkahelyteremtést, a visszatérést a munkaerőpiacra. Ilyenben részesülhetnek azok az alacsony képzettségűek vagy a képesítés nélküliek, akiket magánszemélyek alkalmaznak a ház körüli munkák elvégzésére (pl. kertész, bejárónő, takarítónő).

Magyarországon viszont egyelőre nem a „kreatívan” hasznosítható utalványok jelenhetnek meg, hanem az étkezési utalványoknak juthat még fontosabb szerep. A munkaadók ezzel kompenzálhatják valamelyest a munkavállalókra váró bércsökkenést. A kormány konvergenciaprogramjában szereplő tervek alapján, havi nettó 200-230 ezer forintos jövedelem alatt minden munkavállalónak mérséklődik a nettó fizetése. Az adójóváírás megszűnéséből adódó csökkenést a szuperbruttó kivezetése az esetek túlnyomó többségében nem tudja ellensúlyozni. Ez a negatív folyamat a dolgozók kétharmadát érinti, azaz 2,5 millió ember megélhetése lesz évről évre nehezebb, amennyiben semmilyen kompenzáció nem történik. A nettó bérek esése ráadásul éppen azokat érinti, akiknek amúgy is alacsonyabb a keresetük, akik számára a mindennapi megélhetés a tét.

A szuperbruttó kivezetése mintegy 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, az adójóváírás kivezetése azonban 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60–90 milliárd forint közötti mérséklődést a munkáltatók a bérben kompenzálják, 120–180 milliárd forintot kellene fizetésemelésre fordítaniuk. A kormány a bérek kompenzációját a munkaadóktól várja, ezt azonban a cégek csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják megadni a növeléssel együtt járó adó- és járuléktöbblet miatt. Már a tavalyi, 2011. évre vonatkozó béralkunál is kiderült, a munkáltatók többsége nem képes fizetésemeléssel kompenzálni a nettó bérek csökkenését – hívta fel a figyelmet Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke egy az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) által szervezett múlt heti háttérbeszélgetésen. Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója jelezte, a munkáltatók számára az étkezési utalványok juttatása jelenthet valós megoldást a kompenzációra, mint a cafeteria-rendszeren belül a mindennapi megélhetéshez leginkább közel álló juttatási forma. Az étkezési utalványokat a munkáltatók a bérben történő kifizetéshez képest jóval kedvezőbb munkaadói költség mellett biztosíthatják a dolgozóknak, és ugyanazon juttatási keret mellett a dolgozóknak magasabb nettó hozzájárulást adhatnak. Szemben a bérben történő kompenzációval, ebben az esetben 70–100 milliárd forint ráfordítással tudnák ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bérének csökkenését.

Bessenyey Bálint lapunk érdeklődésére elmondta, a kedvezményes adó (19,04 százalékos) megfizetése mellett jelenleg 18000 Ft/fő/hó összegig vehető igénybe az étkezési utalvány, ezt azonban a vállalatok még nem használják ki, az átlag most 10–12 ezer forint között mozog. Holott míg a 18 ezer forint értékű étkezési utalvány teljes munkáltatói költsége 21 ezer forint, ha ezt a bérbe építenék be, 10368 forint nettó összeget kapna a munkavállaló.